Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

112 Sajtó útján elkövetett rágalmazásnál nem zárja ki a bűnösség megállapítását az, hogy vádlott a megjelent cikket illetően helyreigazítást tett közzé, mert a St. 20 §-ának rendelkezése szerint, az ilyen nyilatkozat közzététele a sajtójogi felelősséget nem érinti (VII. 1155 = C. 3871/1933.); A bíróküldési kérelem (Bp. 29. §.) indokolásának joga csak addig terjedhet, hogy a felek felhozhatják azokat a ténykörülményeket, amelyek arra engednek következtetést, hogy az illetékes bíróságtól részrehajlatlan eljárás, vagy határozat nem várható. Nem hozhatnak fel azonban büntetőjogi felelősség nélkül a felek kérelmük támogatására olyan tényállítást, amely az illetékes bírósággal vagy más hatósággal szemben rágalmazás tényálladékát tünteti fd (VIII. 301 = C. 5956/933.). A községi bíróság előtti eljárást nem a Pp., hanem a törvényes felhatalmazás alapján kiadott 197.100/1914. B. M. sz. rendelet (R. T. 2688. oldal) szabályozza. E rendelet 21. és 22 §-a feljogosítja a felet, hogy elfogultság miatt az eljárás folyamán bármikor kifogásolhassa a községi bíróság tagját s bíróküldést kérhessen. Amikor tehát valaki az eljáró bíró iránt aggályát jóhiszeműen kifejezve, bíróküldést kér, csupán törvényszerű jogát érvényesíti annál is inkább, mert meg kell indokolnia, hogy miért véli az eljáró községi bírót elfogultnak. A törvény szerint jogos igény érvényesítése bűncselekmény (rágalmazás) jelenségeit nem tünteti fel (VIII. 776 = C. 2731/934.). Annak állításában, hogy egy hivatalnok „vaskos tévedésben van hatáskörét illetően", fegyelmi úton büntethető cselekményre irányuló vád nem foglaltatik, mert hatásköri szabályoknak a közhivatalnok részéről csupán szándékos, de nem tévedésből való figyelmen kívül hagyása, vonhatna maga után fegyelmi eljárás megindítását (C. 1348/934.). Bárki, ha meggyőződik arról, hogy eddig elfoglalt álláspontja, vagy követett nézete nem helyes, attól eltérő más álláspontot foglalhat el, vagy más meggyőződést követhet és ezt szóban és írásban is hirdetheti anélkül, hogy magából ebből a tényből reánézve hátrányos következtetést lehetne levonni. A régebben követett álláspontnak megváltoztatása, — a jobb belátásnak, vagy a tények helyes felismerésének és megítélésének eredménye is lehet (X. 287 = C. 5435/935.). A 12 éves életkort meg nem haladott gyermek sérelmére — a bűnvádi eljárás megindításának okául szolgáló tény állításával — elkövetett rágalmazásnál a valóság bizonyításának eredményéhez képest (Bv. 16. §.) kell határozni. Igaz