Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

69 Orgazdaság és bűnpártolás. 372. §. A Btk. 372. §-ában foglalt minősített eset, t. i. az orgazdaság üzletszerű vitele, az állandó bírói gyakorlat szerint csak akkor állapítható meg, ha a tettes azonos elhatározásából, állandó ismétlésre eltökélt akarattal és legalább is mellékkeresetképen űzi az orgazdaságot, tehát annak elkövetésével állandóan foglalkozik. (C. 2322/930.) 374. §. A bűnpártolás vétségének tényálladéka fennforog a tettes .azon eljárásában, hogy bár tudta, mikép a tettes hamis váltót nyújtott be a takarékpénztárhoz, a váltót és biztosítéki okiratot -— a tartozás kifizetésével — kiváltotta és azokat megsemmisítette azért, hogy azok a tettes ellen bizonyítékul ne szolgáljanak. (IV. 1279. = C. 8260/929.) 'Annak a cselekménye, aki a másra bűntett vagy vétség miatt kiszabott szabadságvesztésbüntetés kitöltésére vállalkozva, ennek a büntetésnek kitöltése végett az illetékes hatóságnál jelentkezik és a büntetést egészben vagy részben kiállja, megállapítja úgy a Btk. 374. §-a alá eső bűnpártolásnak, mint a Btk. 400. §-a alá eső közokirathamisításnak a Btk. 96. §-a szerinti halmazatát. Annak a cselekménye pedig, aki a reá bűntett vagy vétség miatt kiszabott szabadságvesztésbüntetésnek kitöltésére mást reábír, ha az így reábírt személy ennek a büntetésnek kitöltése végett az illetékes hatóságnál jelentkezik és a büntetést egészben vagy részben kiállja, megállapítja úgy a Btk. 374. |-a alá eső bűnpártolásra való felbújtásnak, valamint a Btk. 400. §-a alá eső közokirathamisításnak a Btk. 96. §. szerinti halmazatát. A kvr. Kúria jogyegységi tanácsának 33. számú döntvénye. (E döntvény a BHT. 419. és 509. számok alatt felvett elvi határozatokban foglalt álláspontot megváltoztatta.) 376. §. Nem vonható a Btk. 376. §-a szerinti súlyosabb minősítés alá az a bűnpártolás, amit a bűnpártoló a tettes, vagy a részes érdekében követett el. (C. 1968/933.) Csalás. Bn. 50. §. Az, hogy a megtévesztés sikeréhez a sértett jóhiszeműsége is hozzájárult, nem lehet a tettes nem bűnösségének alapja, sőt azt nem is enyhíti, mert az a vádlotton kívül álló