Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

54 rendes minősített eseteire (Btk. 303.—307. §.) vonatkozó általános rendelkezések nem jöhetnek alkalmazásba. (VII. 312. — C. 5444/1932.) A Btk. 308. §-a alá csak a sértett bántalmazásában való szándékos részvétel vonható és így az általános verekedésben való részvétel egymagában a bűnösség megállapítására nem alkalmas. (C. 4406/1932.) 310. §. Büntetőjogilag értékelhető gondatlanság csak ott kezdődik, amikor valaki az élet közönséges tapasztalatait tartva szem előtt, kellő körültekintés mellett előre láthatja azt, hogy cselekménye jogsértő eredményt idézhet elő; — ahol a bekövetkezett jogsértő eredmény ilyen módon nem volt előre látható, mivel a dolgok természetes és rendes lefolyása mellett ez a cselekmény ilyen jogsértő eredményt előidézni nem szokott, — ott büntetőjogi gondatlanságról nem lehet szó. (V. 295. = C. 4638/1930.) Tettestársaság esetében az egyiknek büntetőjogi felelősségét nem szünteti meg az a körülmény, hogy az eredmény bekövetkezésére a másiknak a gondatlansága is közrehatott; sőt az sem, hogy az utóbbinak gondatlansága nélkül a jogsértő eredmény nem is állott volna elő. — (A BHT. 392. és a 787. sz. alatt felvett határozatok a sértettél kapcsolatosan kimondották, hogy a vádlott büntetőjogi felelősséggel járó gondatlanságának megállapításán mit sem változtat az, hogy az eredmény bekövetkezésére a sértett gondatlansága is közrehatott, — sőt még az sem, ha a sértett gondatlansága nélkül a jogsértő eredmény egyáltalán nem is állott volna elő.) — Az egyik gondatlanság nem menti a másikat. Mindenki saját maga felel a saját gondatlan cselekményéért, amely az eredmények egyik előidéző oka gyanánt jelentkezik. (IV. 1311=C. 631/930., VI. 400. = C. 5801/1931., — C. 5944./1931., — VI. 177. = C. 3576/1931.) így a vádlott büntetőjogi felelősségét nem szünteti meg az a körülmény, hogy a serdületlen korban lévő sértett gondatlansága, illetve a köteles szülői felügyelet elmulasztása is közrehatott az eredmény bekövetkezésére. (C. 10/1933.) A partos domboldalba vájt homokbánya, földomlások miatt veszélyes üzem; aki ilyen iöányát tart üzemben, kötelessége olyan óvintézkedéseket tenni, amelyek a veszély elhárítására alkalmasak. A bányát üzemben tartó egyén, a kellő óvintézkedések nélkül való bányászásból származott balesetekért, büntetőjogilag felelős. (C. 4981/1931.) A birtokosnak joga van a gyümölcsfájára felmászott fiatalkorút onnan letiltani, rendőrkézre adással is megfenye-