Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

55 getni. Jogosultságának határát azonban túllépi és gondatlanul jár el, amidőn felhívásának eredményét be nem várva, a fára felkapaszkodik. A gondosság legkisebb foka mellett is előreláthatja, hogy a fiatalkorú leugrással igyekszik menekülni s az könnyen testi sértést idézhet elő. (V. 1325 = C. 2949/931.) A cséplőgétfkezelőnek a cséplőgép újból való megindítása előtt kötelességszerűen meg kell győződnie arról, hogy a dobnyílás védődeszkái helyükön vannak-e. Amennyiben foglalkozásának ezen szabályát megszegi s a dobnyílás körül foglalatoskodó egyén megsérül, úgy kötelességszegésével a sértés okozati összefüggésben áll, s így gondatlanságáért felelősséggel tartozik. (C. 4692/1930.) Hasonlóképen felelősséggel tartozik mulasztásáért a cséplőgép résztulajdonosa is, kinek kötelessége gondoskodni, hogy a gép teljesen jókarban és kellő védőeszközökkel ellátva kerüljön a cséplésre felfogadott gépészhez. (V- 58 = C. 1622/1930.) Az építőmester felelőssége nem szűnik meg az általa elvállalt építkezésnél esetleg előfordulható balesetekért pusztán azon az alapon, hogy ő, mint fővállalkozó az építésnél szükséges föld-, kőműves- és elhelyező munkálatok kivitelezését alvállalatba adja. Ellenkezőleg az alvállalatbaadás következtében csak bővül a büntetőjogi felelős személyek köre annyiban, hogy most már nemcsak az általános felelősséggel tartozó fővállalkozó, hanem kivüle az alvállalkozó is felel a saját munkakörén belül azoknak a biztonsági rendszabályoknak betartásáért, amelyek a balesetek elhárításának céljait szolgálják. A fővállalkozó szakiparosnak tehát minden lehetőt meg kell tennie, hogy az építésnél alkalmazott munkások élete és testi épsége csorbát ne szenvedjen, veszélynek ne legyen kitéve. (C. 4434/1931.) A szájban szükséges fogműtétek végzésétől eltiltott fogtechnikus, fogtechnikai foglalkozásának szabályait szegi meg, amikor tilalom ellenére mégis ilyen műtétre vállalkozik és szakszerűtlen kezelésével sértettnek testi sérelmet okoz. (C. 2617/1931.) Gépjármű vezető igazolvánnyal rendelkezőnek, a gépjármű vezetésével kapcsolatosan elkövetett cselekménye, a Btk. 310. §-ának második bekezdése szerint minősül még akkor is, ha a gépjármű vezetésével nem hivatásszerűen foglalkozik. (C. 120/1930., — C. 4404/1930., — 24. sz. döntvény.) Ideiglenes vezetői igazolvánnyal rendelkező egyénnek is a gépjármű vezetésénél elkövetett gondatlansága, a 24. számú jogegységi döntvény szerint, az esetben is a Btk. 310. §; második bekezdése szerint minősítendő, ha a gépjármű vezetésével hivatásszerűen nem is foglalkozik. (V. 897. = C. 432/1931.)