Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

53 mikép szándékosan előmozdítják, azok bűnsegédek (V. 1050., P= C. 6742/1930.) Közös bántalmazás esetén a Btk. 301. §-ába ütköző cselekménynél nem lényeges, hogy az egyes résztvevők bántalmazás! tevékenységének módja és mértéke ismeretes legyen. A Btk. 301. §-nál, nevezetesen a szándéknak csak a bántalmazásra kell irányulnia, a bántalmazás eredményét itt már a tettesnek rendszerint nem kell akarnia. A lényeges tehát itt a közös bántalmazási szándék, az elkövetési cselekmény pedig a szándékos bántalmazás. Tehát mindajzok, akik ilyen szándékkal a sértett bántalmazásában tettleg résztvettek, a bántalmazási szándék egységénél, valamint a bántalmazás közösségénél fogva, a bekövetkezett eredményhez képest, ezért az eredményért, mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestársak egyaránt felelnek, tekintet nélkül arra, hogy e bántalmazók közül ki milyen sérülést ejtett a sértetten. (VI. 552., = C. 456/1932., — VI. 736., = C. 499/1932., — VII. 312. = C. 5444/1932., — BHT. 55.) 303. §. E §. első bekezdése a súlyosabb minősítést nem köti meghatározott hosszú — (pl. tíz havi) — tartamú, hanem „előreláthatólag hosszú ideig tartó" betegséghez. Hét—nyolc hónapig tartó betegség oly hosszú ideig tartó egészségháborítás, mely a törvénynek eme szigorúbb minősítése alá esik. (IV. 1312. = C. 567/1930., — V- 125. = C. 7244/1930.) 305. §. A vitriol (tömény kénsav) külsőleg alkalmazva rendszerint nem életveszélyes szer, ilyenné külsőleg alkalmazva csak abban az esetben válik, ha ez a külső alkalmazása oly módon történik, hogy ezáltal a sértett élete is veszélynek lett kitéve. (Btk. 309. §.) (BHT. 534.) Amennyiben a tettes szndéka a Btk. 303. §-ban felsorolt következmények valamelyikére, így: a feltűnően eltorzításra irányult és az be is következett, — a tettes cselekménye a Btk. 305. §. szerint minősül. (C. 868/1932. 308. §. A Btk. 308. §-a alá eső cselekményről csak akkor lehet szó, ha a többek részvétele a bűncselekményben olyan, hogy mindegyik résztvevő ellen csak hünsegédi cselekvőséget lehet megállapítani azért, mert meg nem állapítható, hogy a résztvevők bármelyike is tettesi cselekedetet hajtott volna végre. .(VI. 552. = C. 456/1932., — BHT. 615.) Ha megállapítható, hogy a vádlottak mindegyike milyen részt vett a tettleges bántalmazásban, a Btk. 308. §. nem alkalmazható. E szakasz alkalmazása esetén a testi sértésnek a