Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

A Bp. 534. §-ának második bekezdése értelmében a kézbesítő köteles a büntetőparancsot a terheltnek saját kezéhez adni, előtte felolvasni és egyúttal megmagyarázni, ezeknek megtörténtét pedig a kézbesítő íven, bizonyítani. Amennyiben a büntetőparancs kézbesítése nem történt az előírt szabályok szerint, a bíróságnak a büntetőparancs ujabb szabályszerű kézbesítését kell elrendelnie. (VI. 1259 = C. jh. 5217/932., — C. jh. 3549/932.) E szerint a járásbíróság a büntetőparancsot csak akkor tekintheti, vagy nyilváníthatja jogerősnek, s csaJk akkor intézkedhetik annak végrehajtása iránt, ha a büntetőparancs kézbesítése a törvény előirásának szigorú betartása mellett történt. (Vn. 836. = C. jh. 3224/933.) 535. §. Amenyiben a terhelt a büntetőparancs kézbesítésekor — az átvétel igazolásának megtagadásával — kijelenti, hogy „tárgyalást kér", ezen alakszerűtlen nyilatkozattal is megfelelő módon kifejezést adott annak, hogy a büntetőparancsban nem nyugszik meg, hanem az ügy rendes letárgyalását kéri. (VIL 702 = C. jh. 502/933.) A büntetőparancsot végrehajhatónak nem lehet kimondani, ha a terhelt kérelmére kitűzött tárgyaláson a védő (4. bekezdés) megjelent. (C. jh. 2323/932.) A tárgyalás. 539. §• Amennyiben a kibocsátott büntetőparanccsal szemben a terhelt tárgyalás kitűzését (kéri és a tárgyaláson a főmagánvádló nem jelenik meg, úgy a bíróságnak — a Bp. 539. §. második bekezdése értelmében — megszüntető határozatot kell hozni. (VII. 310 = C. jh. 5217/932.) 551. §. Amennyiben a törvényszék, mint fellebbviteli bíróság a tárgyalás kitűzésekor a vádlottnak személyes jelenlétét szükségesnek nem találta s ez okból őt nem elővezetés terhe mellett, hanem csupán azzal a megjegyzéssel idézte, hogy a tárgyalást elmaradása esetében is meg fogják tartani, (551. §. utolsó előtti bekezdés), a fellebbviteli főtárgyaláson a vádlott jelenléte nélkül nemcsak bizonyítás vehető fel, hanem az alsóbíróság