Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

11 Bn. 5. §. Amennyiben felfüggesztő Ítélettel elitélt ellen a bíróság — a próbaidő alatt — oly cselekmény miatt állapít meg szabadságvesztésbüntetést, melyet ő még a felfüggesztő ítélet jogerőre emelkedése előtt követett el, úgy a Bn. 5. §. 1. pontjának esete forog fenn és a bíróságnak a két fogházbüntetést, a Bn. 5. §-a értelmében, összbüntetésbe kell foglalnia, mely összbüntetést azután — e §. utolsó bekezdése értelmében — esetleg felfüggesztheti. (VII. 837. = C jh. 2155/933.) Te. 125. §. (E §-ra vonatkozólag a Bp. 378. és a 385. §-ok alatt van gyakorlat.) II. Bn. 36. §. A szigorított dologházba utalás a szabadságvesztésbüntetés, tehát a főbüntetés kiszabása nélkül, e helyett rendelendő el. (V. 895 = C. 3112/931.) Különben a dologházba utalásra nézve az a rendelkezés szabatos, mely szerint: „a bíróság a vádlottat határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés kiszabása nélkül szigorított dologházba utalja." Ez nem „büntetési nem", hanem elsősorban biztonsági intézkedés. (C. 990/932) Alacsony intelligenciájú, csekélyebb szellemi értékű, és morálisan tompult érzésű (degenerált) egyén bűncselekmények elkövetésére hajlamosabb, mint egy normális egyén. E §-ban említett megrögzött bűntettesnek pedig egyik törvényes ismertető jele az, hogy bűncselekmények elkövetésére állandó hajlamot mutat s ennek folytán normális viszonyok között a legcsekélyebb ingerre is jogsértésre ragadtatja magát. A határozatlan tartamú büntetés (II. Bn. 36. §.) alkalmazása éppen az ilyen erkölcsileg vagy szellemileg fogyatékos bűnöző egyénekkel szemben kívánatos (a washingtoni VIII. nemzetközi börtönügyi kongresszöus határozata.) Az ilyen egyénre tehát nem terjed ki — hasonszerüség nyomán — az 1913 : XXI. t.-c. (Közveszélyes munkakerülőkről.) 19. §-ban említett nem rendes elmeállapotú egyén javára felállított tilalom. (IV. 1338. = C. 5437/930.) A II. Bn. 36—47. faiban sehol nincs oly rendelkezés, miszerint a szigorított dologházba való beutalás csak büntetett előéletű vádlottra lenne elrendelhető. (C. 992/933.) Az önmagában véve csekélyebb tárgyi súlyú lopásoknál iSf •— a vádlottnak egyébként a közbiztonságra veszélyes egyéniségét és múltját figyelembe véve — a szigorított dologházi őrizetbe utalás indokolt. (C. 1209/932.) Ellenben a szigorított dologházba a II. Bn. 36. és a 37. §.