Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

137 alsóbíróság által folytatólagos bűncselekménynek minősített egy tény-részét, megfelelő perorvoslat nélkül, különálló bűncselekménynek minősíti, tehát anyagi halmazatot állapít meg. (C. 3126/931.) A Bp. 384. §. 8. és 9. pontjaiban foglalt semmisségi okok érvényesíthetésének első feltétele az, hogy az eljáró bíróság — az erre jogosult fél ellenzése dacára — olvastasson fel valamely, a törvény szerint fel nem olvasható iratot, vagy ugyanilyen 'körülmények között hozzon olyan közbenszóló határozatot, amely a törvénynek a vád, vagy védelem szempontjából lényeges rendelkezését, vagy elvét sérti és illetőleg tévesen alkalmazza. További feltétele ezen alaki okokra alapított panasz használatának az is, hogy a fél a perorvoslat használatára vonatkozó igényét a sérelmes közbenszóló határozat kihirdetésekor azonnal bejelentse. (VI. 1203 = C. 2903/932.) A ikir. Ítélőtábla Ítélete ellen azon a címen, hogy a fellebbezésben kért bizonyítás kiegészítését nem rendelte el, — a 9. pont alapján semmisségi panasznak nincs helye, ha az ítélőtábla nem a főtárgyaláson, hanem tanácsülésben hozta meg határozatát. (C. 4849/932.) A válóság bizonyítására vonatkozó indítvány keretében az a ikérdés, hogy a megjelölt bizonyítékok alkalmasak-e valóság bizonyítására és így beszerzésük indokolt-e, — alaki kérdés. (C. 254/930.) Anyagi semmisségi okok. 385. §. A fellebbezési bíróság az elsőfokú ítélet minősítését — a vonatkozó perorvoslat hiányában — csak akkor van jogosítva megváltoztatni, ha az a vádlott sérelmére szolgált (a §. utolsó bekezdése), tehát még abban az esetben sem változtathatja meg, ha a két minősítés azonos büntetési tétel alá esik, mert különben hatáskörét túllépi. (C. 3402/932.) Az ítélet ellen — a büntetési tétel téves alkalmazása miatt — a Bp. 385. §. 2. pontja alapján intézett támadás hatálya szükségképen kiterjed az Ítéletnek minden más olyan rendelkezésére is, mely az alkalmazott büntetési tétel sorsában osztozik, érvényesülési lehetősége épen az alapbüntetési tétel alkalmazásától függvén (— így a büntetésnek a Btk. 92. §.alapján való íkivételes enyhítése—) (C. 5910/932.) A Te. 125. §. nem alkalmazása, vagy téves alkalmazása anyagi semmisségi okként nem érvényesíthető. (C. 384/932.) A Bp. 385. §. utolsó bekezdése értelmében, hivatalból kell figyelembe venni a téves minősítéssel megvalósított azt a anyagi semmisségi okot, hogy a bíróság a Btk. 349. §. 2. pontja szerint minősülő rablás (delictum complexum) helyett, a