Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

138 Btk. 345. §-ba ütköző rablással anyagi halmazatban a Btk. 379. §.-'oa ütköző szándékos emberölés kísérletét (Btk. 65. §.) állapítja meg. (C. 4584/931.) //. Bn. 21f. §. Nyereségvágyból elkövetett bűncselekménynél a pénzbüntetésnek (II. Bn. 3. §.) a bíróság részéről való mellőzése hivatalból is figyelembe veendő semmisségi ok. Amennyiben ezt a kir. Ítélőtábla — perorvoslat hiányában — nem tartja orvosolhatónak, a Bp. 384. §. 4. pontjában meghatározott semmiségi okra nyújt alapot. (VI. 718 = C. 1973/932.) Az alsóbiróság által kiszabott pénzbüntetés a fellebbviteli bíróság által — a II. Bn. 24. §-a alapján — hivatalból csak akkor súlyosbítható, ha az alsóbíróság a pénzbüntetés kiszabásánál a II. Bn. 2. — 12. §-ait tévesen alkalmazta; — nem tartozik e §§-ok alkalmazási körébe az az eset, midőn a kiszabott pénzbüntetés összege csupán a súlyosító és enyhítő körülmények (Btk. 89. §.) téves mérlegelése folytán látszik túlalacsonynak; — ily esetben a Bp. 385. §. végbekezdésében és a 387. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. (VII. 287 = C. jh. 5924/932.) H. Bn. 28. §. Amikor a kir. ügyész — minden korlátozás és szűkebb körbe szorítás nélkül — általában a büntetés súlyosbítása végett jelentett be fellebbezést, akkor az ilyen általánosságban tett bejelentést — miként azt a m. kir. Kúria a BHT.-ba 658. szám alatt felvett határozatában kimondotta — magában foglalja azt az indítványt, hogy a kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletének büntetést kiszabó részét a maga teljes egészében és minden vonatkozásban felülvizsgálja. Az pedig nyilvánvaló, hogy a szigorított dologházba utalás a büntetés súlyosbításának/ körébe tartozik. Közömbös az, hogy az elsőfokban eljárt közvádló ez irányban külön indítványt terjesztett-e elő vagy sem. (V. 427. = C. 714/931., — VI. 500. = C. 526/932.) II. Bn. 29. §. A csatlakozáshoz nem lehet csatlakozni. A csatlakozás, mint a perben ejtett sérelem orvosolhatása végett jogsegélyül felvett intézmény, perorvoslat ugyan, de nem szoros értelemben vett fellebbezés, illetőleg semmisségi panasz, hanem különálló, más jellegű perorvoslat. A §. rendeltetésében rejlő helyes értelem szerint csatlakozni csak fellebbezéshez, illetőleg semmisségi panaszhoz lehet. (C. 1704/1933.) Csatlakozásról ugyanis csak akkor lehet a II. Bn. 29. §-ának rendelkezése szerint szó, ha a perorvoslatra jogosult,