Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

134 sát, — ámde a második bekezdésben határozottan követeli a tényállás előadását s természetesen olyan mérvben, ami a jogkérdések eldöntéséhez szükséges. A szakértők nyilatkozata csak vélemény, amit a bíróságok a ténymegállapításnál felhasználhatnak, de az az előírt ténymegállapítást nem pótolhatja. (VI. 432 = C. 5378/931.) Perorvoslatok. A félfolyamodás tárgya és az azt elintéző bíróság. 378. §. A Te. 125. §-a alapján hozott megszüntető végzés ellen felfolyamodással élhet: 1., a vádló az alapon, hogy az általa feljelentett cselekmény tárgyi súlya nem annyira jelentéktelen, hogy az Ítélethozatal a Te. 125. §-a alapján mellőzhető volna, vagy csak azért is, mert a költségei1 nem állapíttattak meg (Te. 125. §. második bekezdés), vagy a megállapítás sérelmes, — de 2. felfolyamoldhatik a vádlott is azon az alapon, hogy ő a cselekményt nem is követte el, mely esetben a költségeiket sem 'köteles fizetni, vagy csak azért ás, mert a költségek túl nagy összegben állapíttattak meg. Amennyiben a felfolyamodás nem pusztán a költségekre vonatkozik, a fellebbviteli bíróság arra utasíthatja az elsőfokú bíróságot, hogy a Te. 125. §. mellőzésével s a Bp. rendes szabályai szerint újból járjon el s újabb határozatot hozzon. Büntetést kiszabó, vagy felmentő ítéletet nem hozhat, mert hiszen az elsőfokú bíróság ebben az irányban nem hozott érdemleges határozatot. A bírói gyakorlat a Bp. 387. §. harmadik bekezdésének rendelkezését — tekintettel a Bp. 385. §. utolsó bekezdésére is — akként értelmezi, hogy a fellebbviteli bíróság — a vádlott terhére szóló perorvoslat nélkül — nemcsak a büntetést súlyosbító határozatot nem hozhat, de az elsőfokú határozatot a vádlott terhére semmiféle irányban sem változtathatja meg. (V. 1243 == C. jh. 4021/931.) Fellebbezés köre. 381. §. A Bp. 381. §. második bekezdése 2. pontjában és a Bp. 426. §. (az 1907. évi XVIII. t. c. 2. §.) 2.pontja és második bekezdésének egybevetett értelme, továbbá a 81. számú teljes ülési határozatban (BHT. 112.) lefektetett jogelveknél fogva, az olyan bűnügy, amelynek tárgya az eredeti vád szerint a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó bűncselekmény volt, de a kir. ítélőtábla — a közvád és a sértett megnyugvásával — a