Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

129 vétetett fel, nem változtat a feljelentés jellegén; a jegyzőkönyv felvétele a Bp. 89. §. szerint nem lényeges kellék, s egy csendőr vagy rendőr előtt tett feljelentés is hatóság előtt van téve. (VI. 950 = C. 2367/932.) 90. §. Amennyiben a magánindítványra jogosult nevében az ügyvéd szabályszerű meghatalmazás nélkül tenné meg Írásbeli előterjesztéseit, akkor az illetőt a Bp. 90. §. értelmében hivatalból fel kell hívni, hogy a hiányzó meghatalmazást pótlóan csatolja be. (C.415/932.) (A Btk. 110. §-a alatt is vannak még e §-al kapcsolatos határozatok.) Birkái szemle és szakértők alkalmazása. 225. §. A Bp. 225. §. 2. bekezdése szerint csak abban az esetben kell szakértőt alkalmazni, ha valamely tény felismeréséhez külön szakértelem szükséges. Amennyiben a hamisítás oly durva és szembeszökő, hogy azt a bíróság nagyító üveggel, sőt még egyszerű megtekintés mellett is megállapíthatja, úgy a szalkértő meghallgatására irányuló indítványnak alapja nincsen. (C. 778/930.) Szakértői vélemény félülvizsgálata. 238. §. Gyilkosság bűntetténél — a vád súlyosságára s arra való teíkintettel, hogy a sértett hullája az elhalálozás után két évvel boncoltatott fel — a kir. Kúria az Igazságügyi orvosi tanács meghallgatását — a halál okának megnyugtató megállapítása szempontjából — szükségesnek találta, bár a főtárgyaláson kihallgatott orvosszakértők véleménye lényegben egyező volt. (C. 6421/930.) Vádirat elleni kifogás korlátozása. Te. 111. §. Az 1932. :IX. t. c-ben nincs rendelkezés arról, hogy az e törvényben megállapított új bűncselekmények miatti eljárásban van-e helye a vádirat ellen kifogás beadásának; — ily rendelkezés hiányában viszont a Te. 111. §-ának 1. bekezdése irányadó, ebben pedig a Btk. XXXV. fejezetében foglalt bűncselekmények megemlítve nincsenek. — Nyilvánvaló, hogy az 1932:IX. t.-c.-nek a Btk. XXXV. fejezete (Btk. 414—417. §§-ok) 9