Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

117 1921. évi XXXIX. t. c. az általános forgalmi adóról. 64. §. A törvény nem. kívánja meg, hogy a tettes egyenesen abból a célból cselekedjék, hogy a kincstárt megrövidítse, megkárosítsa, hanem már elég az is, ha az illető tudja, hogy a törvény által tiltott cselekménye az adó megrövidítésére alkalmas, s ennek dacára azt mégis megteszi vagy elmulasztja azért, hogy ez által az adó alól egészben, vagy részben mentesüljön. (C. 5218/932., — 837/934.) 1922. évi XXVI. t. c a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésről. 1. §. Nemcsak az, ki a külföldi fizetési eszköz gyanánt szolgáló bankjegyet, államjegyet, vagy pénznemet vasáról és elad, hanem az is, — ki külföldi követelések megszerzése és eladása, vagyis külföldi „kifizetések" útján ily fizetési eszközökkel üzérkedik, az 1922: XXVI. t. c. 1. §. 1. pontjába ütköző bűncselekmény tényálladékát kimerítő cselekményt követ el. (C. 2702/ 933.) Az „átváltás" a „kínálatot", mint az átváltást szükségképen megelőző tevékenységi mozzanatot magában foglalja. Az átváltás: fizetési eszköznek fizetési eszközökkel való kicserélését jelenti, — mely a kínálatnak csak egyik, tehát nem egyedüli módja; ennek a tilalma nem foglalja magában egyúttal a tilalmat arra is, hogy pengőben fizetést teljesíteni lehessen. Külföldön (1922: XXVI. t. c. 5. §., — Btk. 7. §.) üzérkedés céljából pengő összevásárlása és annak ugyanott más külföldi fizetési eszközre való átváltása bűncselekmény tényálladékát — 1922 : XXVI. t.-c. 1. §.2. pontja — megállapítja. (C. 5288/ 931.) Utánvételi összegnek Magyarországban, magyar pengőben való lefizetése által a tettes tulajdonképen a magyar pénzt külföldre utalványozta és ezzel valójában azt célozta, hogy a lefizetett pengő ellenértékét külföldön, ottani pénznemben fizessék neki ki; — így ő ezáltal a magyar pengőnek külföldre való kiajánlását, kiutalását valósította meg, mert a magyar pengővel való ilyen rendelkezés a magyar valutával szemben külföldi pénznemben teljesítendő követelést hoz létre. E cselekmény az 1922: XXVI. t. cl. §. 2. pontjában foglalt büntettet valósítja meg (VI. 1316 = C. 3990/932.) Aki üzérkedés céljából magához vett nagyobb összeggel "Magyarország területét elhagyni készül olyképen, hogy ezzel