Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

109 valakinek hitele veszélyeztetésére vagy hitelképességének csök­kentésére. (C. 767/932.) A Bv. 24. §-nak nem lévén tényálladéki eleme a nyilvá­nosság, vagy többek jelenléte, a hitelrontás vétségét a tettes még abban az esetben is elköveti, ha csupán négyszemközött teszi meg a vádbeli kijelentést. (V. 1242. = C. 2886/931.) Nem akadálya a bűnösség megállapításának az a körül­mény, hogy a tettes csupán munkástársai előtt tette meg kije­lentéseit, mert valamely vállalat hitele és hitelképessége, az általa alkalmazott munkások körében is jelentőséggel bírhat és veszélyeztethető is. (C. 3970/930.) A hitelrontás vétsége miatt is helye van nem vagyoni kár­térítési kötelezettség (Bv. 28. §., — St. 39. §.) megállapításá­nak (C. 3033/930.) Nem vagyoni kárért 'pénzbéli elégtétel, 28. §. A nem vagyoni kár (St. 39. §.) iránti igény kérdésében a nem sajtó útján elkövetett bűncselekménynél semmisségi pa­nasznak — a Bp. 384. §. és 385. §. szerint — helye nincs, — a St. 56. §. pedig — ebben az esetben — nem alkalmazható, mert azt a Bv. 28. §-a nem tartotta fenn. (C. 4678/931.) 1920. évi XV. t. c. az árdrágító visszaélésekről. Közszükségleti cikk az 1920. évi XV. t.-c. szempontjából olyan árú, amelyet minden a kultúra általános színvonalán álló ember, az élet rendes körülményei között, tekintet nélkül tár­sadalmi állására, műveltségére és vagyoni viszonyaira, használ­hat. Az árdrágító visszaélés vétsége, még ügyletkötés nélkül is, már az ár követelésével be van végezve. A „követel" szó fogal­mát, a törvény alkalmazása szempontjából, kimeríti már az olyan puszta kijelentés is, mely szerint valaki a közszükségleti cikk árát a megengedettnél magasabb árra mondja. (C. 272/ 934.) A csempész, aki a határállomáson jegyet váltott s a ki­vinni szándékolt arannyal és ezüsttel vonatra ült, a kivitelt csak megkezdette, de be nem végezte; cselekménye tehát csak kísérlet. (VI. 799. = C. jh. 3880/931., — BHT. 712.) A féregirtás kétségkívül szélesebb körben érzett szükség­let kielégítésére szolgál és így a féregirtó vállalatok munkatel­jesítménye is közszükséglet kielégítésére szolgál, s mint ilyen az 1920 : XV. t.-c. 1. §-ának 3. pontja szerint árdrágító vissza­élés tárgya lehet. (C. 4227/932.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom