Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

110 A nullás lisztből sütött fehér és komlós kenyér széles rétegben fogyasztás tárgya; az ilyen cikket pedig, a forgalom helyes értelme szerint, közszükségleti cikknek kell tekinteni. (C. 2685/933.) Az opál izzólámpa, — mint az átlagos életszükséglet ki­elégítésére szolgáló tömegcikk, — nem vonható különlegesség­ként a fényűzési cikk fogalma körébe. (C. 4411/932.) A közönséges, tehát nem különleges, valamely keleti, vagy csupán a fényűzés célját szolgáló szőnyeg, közszükségleti cikk. (C. 272/934.) 1920. évi XXXII. t. c. az adócsalásról. Egymagában az a körülmény, hogy a tettes az általános forgalmi adónak bélyegben való lerovása céljából vezetendő feljegyzéseiből hosszabb időn át fizetéseket szándékosan ki­hagyott (1921 : XXXIX. t.-c. 2. bek. 1. pontja.), mint egy el­határozásából keletkezett folytatólagosan megismételt cselek­ményről lehet szó s még nem elég az üzletszerűség (1920 : XXXII. t.-c. 4. §. 3. pont) megállapítására. A folytatólagosság az üzletszerűséggel nem azonos. Üzletszerűségről csak akkor lehet szó, ha a tényekből arra lehet következtetni, hogy a tet­tes szándéka arra irányult, hogy a kérdéses kihagyásokból szár­mazó hasznát, mint az állandóság jellegével biró, visszatérő hasznot, jövedelemforrásul használja fel. (C. 5234/933.) 1921. évi III. t. c az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről. (Átv.) Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy meg­semmisítésére irányuló büntettek és vétségek. 1. §. A bűnösség szempontjából az a lényeges, hogy a tettes tudatában legyen az általa vezetett mozgalom sikere előfeltéte­lének és módjának. Ez pedig csak az erőszak útja lehet. A tör­vényes rendnek ugyanis nem az alkotmányszerű módon, vagyis reformok segélyével, hanem forradalmi úton való felforgatása — erőszak nélkül — nem képzelhető el, miután kétségtelen, hogy a politikai és társadalmi életnek ily alapjában való gyö­keres felforgatása simán, zökkenő nélkül, a fennálló állam és társadalom számottevő tényezőinek szabad akaratelhatározá­sából, nem történhetik meg. (C. 1830/931., — V. 1130. = C. 3056/1931., — C. 4941/931. — VI. 1204. = C. 3742/932.

Next

/
Oldalképek
Tartalom