Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

108 A Bv. 34. §-a értelmében a 21. §-nak rendelkezését a Btk. 229. §-a alá eső hamis vád vétsége esetében, tehát akkor is alkalmazni kell, ha a hamis vád folytán a vádlott ellen eljárás nem indítatott meg. Btaben az esetben a hamis vád miatt a bűnvádi eljárásnak szintén csak a hamisan vádolt indítványára van helye s a törvény kifejezetten rendelkezik, hogy ily esetben (ha t. i. hamis vád folytán a vádlott ellen bűnvádi eljárás nem indíttatott meg) a hamis vád — bár enyhébben — szintén büntetendő, — nyilvánvaló, hogy a hamis váddal rokon jogi természetű hatóság előtti rágalmazás megállapításának sem akadálya az a körülmény, hogy a sértett ellen eljárást nem indítottak. (V. 869. = C. jh. 3770/929.) IV. Hitelrontás. 24. §. A hitelrontásnál épúgy, mint a vele jogilag hasonló természetű rágalmazásnál és mint az 1921 : III. t.-c. 7. §-a alá eső nemzetrágalmazásnál, mely utóbbinak elkövetési cselekménye lényegileg azonos a hitelrontásával („aki olyan valótlan tényt állít, vagy terjeszt" stb.) — a szándékosság megállapításához nem szükséges a tényállítás valótlanságának tudata, hanem elegendő a tényállításoknak tudatos használata, vagy az a tudat, hogy a használt tényállítások alkalmasaik a Bv. 1., 24. faiban s illetve az 1921 : III. t.-c. 7. §-ában említett hatás, eredmény, vagy következmények előidézésére. A tettes akaratának tehát nem kell ezen eredmény bekövetkezésére irányulnia, hanem csak magára a tényállításnak (híresztelésnek) elkövetésére azon tudat mellett, hogy az az eredmény bekövetkeztének előidézésére alkalmas és ha — az ily nyilatkozat következtében — a veszélyeztetés és csökkentés kimutathatóan meg is történt, a tettes a bűncselekményt elkövette. (V. 237. *= C. 612/930., — 4678/931. — BHT. 873.) A veszélyeztetés szó fogalmi jelentését és tartalmi értelmét véve figyelembe, a tényleges kár beálltát nem kívánja meg. (C. 1368/933.) Az áriási célzat sem tényeleme a hitelrontásnak, mégis kétségkívül rosszhiszemű minden olyan hiteltudósítás, amely nem szolgálja a kereskedelem becsületességét és megbízhatóságát, mint ahogyan a Bv. 24. §-ának 2. bekezdése azt rendeli. (V. 1131. = C. 1810/931., — VII. 509. = C. 286/933.) A hitelrontásnak nem alkateleme a tényleges hitelmegvonás, hanem csupán a hitel veszélyeztetése és a hitelképesség csökkenése. (C. 4467/931.) Annak a ténynek állítása, vagy híresztelése, hogy valamely cég fizetési nehézségekkel küzd, szintén alkalmas lehet