Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

96 318 == C. 4860/930., — C. 1434/931., — C. 757/933. — BHT. 40.). Eszerint a rágalmazás fennforog akkor is, ha a sértett személye a közleményben nincs ugyan névszerint, vagy határozottan megjelölve, de a sértett kiléte a közlemény tartalmából és a kisérő körülményekből kétségtelenül megállapítható. Ez alatt nem azt kell érteni, hogy a sértett személyére bármely olvasó ráismerhessen, hanem elegendő, ha a sértett személyi viszonyait ismerősök előtt nyilvánvaló, hogy a közlemény tartalma az előttük névszerint ismert sértettre vonatkozik. (V. 1166 = C. 2551/931., — V. 294 = C. 7561/930., — V. 762 = C. 1666/931., — V- 539 = C. 1436/931., — C. 3543/932. — 4224/933.). A szövetkezet igazgatóságának kollektív egysége ellen épp úgy elkövethető rágalmazás, mint egyes személy ellen. (V. 925 = C. 1698/931.). Amennyiben egy közleménybe a főmagánvádló neve a cikkből is kitünőleg — csak elírás folytán, tehát gondatlanságból került, emiatt a Btk. 75. §-ában foglalt jogszabályra tekintettel, a vádlott terhére a rágalmazás meg nem állapítható.(V. 1271 = C. 2577/931.). A becsületnek ugyanazon alkalommal több irányú megtámadása esetében, a megtámadott jogi érték egysége folytán sem a rágalmazásoknak, sem a rágalmazásnak és külön becsületsértésnek anyagi halmazata nem állapítható meg, hanem csak egyrendbeli rágalmazásról, vagy becsületsértésről, — tehát cselekményegységről lehet szó. (VI. 714 = C. 1041/932., — BHT. 524., 525.). Ilyen egységesnek tekintendő cselekmény miatt tehát felmentésnek és egyúttal elítélésnek helye nem lehet. (C. 4137/ 933.). Azonban a tettes annyi rágalmazás vétségét követi el, ahány alkalommal más egyén előtt e törvény tényálladéki elemeit tartalmazó valótlan tényt állít, vagy híresztel. (V. 536 = C. 7513/930.). A bűncselekménynek sajtó útján való elkövetése esetében minden sajtóközlemény, amely bűncselekmény tényálladékát foglalja magában és nem egyszerre, egy alkalommal tétetik közzé, önálló bűncselekmény. Az ekként halmazatban álló rágalmazó sajtóközleményekre külön-külön döntendő el az, hogy az abban foglalt állítások valósága bizonyítást nyert-e, vagy sem. Nem zárja ki a bíróság megállapítását az, hogy a megjelent cikket illetően helyreigazítást tettek közzé; — a St. 20. §ának rendelkezése szerint az ilyen nyilatkozat közzététele a sajtójogi felelősséget nem érinti. (C. 3871/933.).