Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1883.-XXV. t.-c. — 83 büntetés egynemű — nem összbüntetésbe Btk. 96. és 104. §-a) kell foglalni, hanem azzal egyesítendő cumulatio l. 954., BHT. 742/. Ilyenkor a bíróságnak ki kell mondani, hogy az új büntetés — minden mérséklés nélkül — közvetlenül az alapbüntetés folytatásaként töltendő ki (C. jh. 631/925. . F.z azonban csak az egynemű büntetésekre áll, míg a különnemű büntetéseknél — a kir. Kúriának 18. számú teljesülési határozata (BHT. 89.) szerint — az egyesítésen leiül még az egységesítés esete is fennforog. A büntetés egységesítésénél pedig, a vádlott által elkövetett cselekményre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemet kell alkalmazni, — azonban az enyhébb szabadságvesztésbüntetésnek tartamát, a súlyosabb büntetési nemnek súlyához képest, arányosítani kell. A büntetések egységesítésének elve nem hat ki a szabadságvesztésbüntetésre átváltoztatott pénzbüntetésre 'III. 283.). 1883. évi XXV. t-c. az uzsoráról és káros hitelügyletekről. Hitelezési ügylet (kir. Kúriának 65. számú polgári dönt vénye) tekintet nélkül a jogcímre, felöleli a pénzértékű szolgáltatások iránt létrejött mindazokat a kétoldalú szerződéseket, melyeknél az egyik fél azonnal való szolgáltatásával szemben a másik fél ellenszolgáltatásának elhalasztása fordul elő. Valamely ügyletkötésnél szorultságban az van, kit égető szükségleteinek kielégítése szerződés kötésére késztet, még akkor is, ha a szolgáltatásért, azzal szembeötlő aránytalanságban álló ellenszolgáltatást, kell teljesítenie. Könnyelműen az köt ügyletet, ki a jövőbe nem tekintve, pillanatnyi előnyökért, későbbi nagy hátrányokat, körül6*