Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

84 1883.XXV. t.-c. — tekintés, latolgatás, számítás és megfontolás nélkül, gyors elhatározással vállal. Tapasztalatlan az ügyletkötésnél az, kinek az adott irányban ismeretei hiányozván, emiatt felismerhető képessége is hiányos abban a tekintetben, hogy a helyest a helytelentől, az előnyöst a hátrányostól, - a hasznost a károstól megfelelően megkülönböztetni tudja C. 6977/ 925.). Az uzsora vétsége jogilag, a hitelezés időpontjában, a feltételek kikötésével létesül. Erre nincs befolyása az 1923. évi XXXIX. t-c.-nek (Pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről), — mert e törvény kifejezetten csak a törvényes alapon nyugvó készpénz kölcsönnek, a lejárat után beállott késedelem folytán keletkezett következményeit, vagyis a kártérítést szabályozza (C. 1016 925.). Az uzsoránál közömbös az a körülmény, hogy a kamat mérvét az adós önként ajánlotta fel a hitelezőnek s hogy az, azt csak elfogadta (C. 2847/929.). Az a körülmény, hogy a sértettnek a hitel igénybevétele idején háza, üzlete, földje stb. volt, a szorultság fennállását és kényszer jellegű hatását nem zárja ki. Sőt az a tény. hogy a kölcsönt túlságos mérvű, sőt anyagi romlása előidézésére, vagy fokozására is alkalmas kikötések dacára igénybe vette, a sértettnek a fenyegető anyagi összeomlás elől menekülni akaró és más segítséget nem lelő szorultságára és viszont ennek a vádlott részéről való kétségtelen tudatára enged következtetést (C. 1425 929.). Uzsora vétségénél a szorult helyzetre következtetés vonható abból a tényből, hogy a sértett a kölcsönkérés alkalmával a vádlottnak előadja, hogy egy másik kölcsönét feltétlenül rendeznie kell és bármily magas kamat fizetésére késznek nyilatkozik (C. 5025/929.). 2- §• Az üzletszerűség fennforog, ha a nyereségvágyból, ismétlési jelleggel kötött ügyletekből származó, rendszerint