Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

70 — J878.-V. t.-c. (Btk.) — vétlenségével fűződik (BHT. Sói.)• Ha tehát a közvetett haszonforráslehetőségek nem a közokirathamisítás párhuza mos lehetőségei, amelyeknek jövőbeli megvalósulása csak sok feltételtől függő eshetőség, akkor e tényálladék jelenségeiben csak a Btk. 391. §-ban meghatározott bűncselekményt lehet felismerni (III. 1504.). 400. §. A közokirathamisítás létesüléséhez elég a jogsérelem lehetősége (C. 2249/929.). A már érvényét vesztett munkásigazolványnak, a tényleg megszűnt munkaviszony fennállásának igazolásául való meghamisítása, a Btk. 400. §. 1. bekezdésében meghatározott és — a jogtalan vagyoni haszon szerzésének célzata esetében — a 2. bekezdés szerint minősülő közokirathamisítást valósítja meg (I. 1659.). Közokirathamisítást képez a vádlottnak az a cselekménye, ha eladott ingatlanára — midőn a vevő tulajdonjogának bekebelezése még nem történt meg — másnak zálogjogi bekebelezést engedélyez, amennyiben cselekményében a szándékos károkozás tényálladéki eleme nem ismerhető fel. A vádlott ezzel a cselekményével — megfelelő fedezet nélkül kölcsönhöz akarván jutni, — tehát jogtalan vagyoni haszon végett engedélyezett zálogjogi bekebelezést olyaan ingatlanra, amelyet már joghatályosan másnak adott el, ami által szándékosan közreműködött arra,, hogy a vevők jogviszonyai lényegére vonatkozó valótlan tények vezettessenek be a telekjegyzőkönyvbe (C. 5 57/929.)~ 401. §. A hamis magánokirat felhasználásával elkövetett csalást a törvény — »a felhasználásnak^ tényálladéki ismérv gyanánt való megjelölésével —- a más módon végrehajtott csalások köréből kivette és külön, önálló büntetendő cselekménnyé, magánokirathamisítássá nyilvánította (I. 1306.).