Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

66 — 1878.-V. t.-c. (Btk.) — bői folyó vagyoni haszonnal nyílik meg. Tehát nem alkalható a lopásból, rablásból,, zsarolásból, sikkasztásból, jogtalan eltulajdonításból eredő vagyoni haszon esetében (I. 1707., - BHT. 792). A csalás. Bn. 50. §. Fondorlatot képez a sértettnek valótlan tények hatásos beállításával és kecsegtető, de teljesíteni meg nem kísérelt, üres ígéretek hangoztatásával való megtévesztése. De fondorlatot képez az is, ha a szerződő fél elhallgat a másik fél előtt olyan lényeges körülményt .melynek a felek szerződési akaratának kialakulására lényeges befolyása van (I. 844., 1967., III. 1008.,, IV. 71.). Viszont a fondorlat csak eszköze a megtévesztésnek, amelyet mindig a szemben álló felek szellemi ereje, belátási képessége szerint differenciáltan kell mérlegelni (I. 921., C. 248/926.). így a törvényt sértő »üzleti fogás«-nak mentő ereje nem lehet (III. 1339.). A fondorlattal való tévedésbeejtés fogalmát megvalósítja az, aki az általa elvállalt munka végzésére jogosítvánnyal és képesítéssel nem bir, sőt megfelelő tudása sincs meg hozzá s mégis úgy tünteti fel magát a sértett előtt, mintha annak teljesítésére képes lenne (C. 3667/929.). A csekély műveltségű, hiszékeny sértett megtévesztésére és tévedésben tartására alkalmas fondorlat az az ígéret, hogy a sértett udvarlójának visszatérését megcsinálja; — az esetben, ha ezért a kuruzsló a sértettől kifejezetten pénzt követel, a jogtalan vagyoni haszon szerzésre irányuló célzatot teszi nyüvánvalóvá s tette csalásnak minősül (C. 5233/929.). Csalást képez — óvadékos alkalmazottaknak — alkalmaztatás ürügye alatt való felvétele (III. 1007.). Büntetőjogi szempontból az ügy érdemén mit sem