Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1878.V. t.-c. (Btk.) — 67 változtat, ha a vádlott nem személyesen érintkezik a tévedésbe ejtett egyénnel, hanem szándékát, az ebbeli bűnös elhatározásáról tudomással nem biró egyén útján közölte a sértettel (I. 607.). A csalás tényálladéki elemeként a jogtalan vagyoni haszonnak csak a célzatát veszi fel, de nem annak a tényleges elérését; a bekövetkezett kárra nézve pedig csak azt kívánja, hogy az a használt fondorlattal okozati összefüggésben legyen. Mellékes tehát, hogy ez a kár nem foglalja magában pl. a biztosítási csalásnál a biztosítási öszszeget, hanem az csak a kárbecslésre kiküldöttek költségei címén származott. Ez esetben is tehát befejezett bűncselekmény s nem kísérlet létesül (IV. 518.). A fenyegető kár időközi megtérítése nem menti a megvalósult károkozási célzatot s így a csalás kísérlete forog fenn (I. 1747.)A határozott rendeltetéssel kézhezvett pénznek jogtalan eltulajdonítása esetében is csalásnak kell minősíteni azt a cselekményt, ha abban — a fondorlatos megtévesztés mellett — a jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányuló célzat és a vagyoni károkozás eleme is bennfoglaltatik (I. 133., 803., 1184.). 381. §. A forgalmiadóellenőröknek, a hamis forgalmiadóadatok feltüntetésében és bírságolások kilátásba helyezésében megnyilvánult tudatosan rosszhiszemű eljárása, a fondorlatos megtévesztés fogalmát fedi (I. 467.). 384. §. Egy bűncselekmény elkövetése által okozott vagyoni kár kiegyenlítése céljából, k£zességi nyilatkozatot tartalmazó hamis kötelezvény készítése és használata (Btk. 401. §.), valamint az ezekkel kapcsolatos magatartás semmiféle hitelhosszabbítási céllal összefüggésbe nem hozható, mert hitelről eredetileg nem is volt szó, ezért a Btk. 384. §-ban meghatározott csalás vétsége nem létesült (C. 2058'929."). 5'