Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— I878:V. t.-c. (Btk.) — 65 Az üzletszerűség fennforgása minden tettesnél önállóan bírálandó el s az nem más, mint az illetőnek az a szándéka, hogy ő a bűncselekményeket hosszabb időn át űzze azért, hogy abból állandóbb vagyoni haszonra tegyen szert. Épen ezért előfordulhat az, hogy a tolvajnál nem lévén ilyen szándék, nála az üzletszerűség nem állapítható meg, míg az orgazdánál kiderül, hogy ő ezt a bűncselekményt ismétlési szándékkal és azzal a célzattal követi el, hogy abból bizonyos ideig vagyoni előnyt húzzon (C. 558/929). §. Az alanyi bűnpártolás megállapításához csak az szükséges, hogy akár az alapügyben folytatott, akár a járulékos bűnpártolás miatt indított eljárás folyamán bizonyíttassék, hogy valamely bűntettet vagy vétséget valóban elkövettek, és hogy az, akit a bűnpártoló az igazságszolgáltatás elől elvonni akart, a bűntett vagy vétség tettese vagy részese. A törvény azt sem kívánja meg, hogy az elkövetett bűntett vagy vétség tettese, illetőleg részese akkor, amikor a bűnpártolót feleletre vonja, az alapcselekményért büntethető legyen (III. 529.). Jogerősen kiszabott fogházbüntetésnek más helyett kiállása, bűnpártolás. A bűnpártolás járulékos cselekmény ugyan, de ezen természete mellett mégis önálló vétség, amennyiben a pártolt egyén előző bűncselekményével nem, hanem csakis ennek személyével függ össze. E vétségnél tehát részes lehet bárki, aki a Btk. 69. r§. 1., illetőleg 2. pontjában előírt tevékenységet véghezviszi. így részese lehet a bűncselekménynek a pártolt személy is, aki pl. mást — bár saját érdekében — a büntetés kiállására reábír (I. 1894., BHT. 419 .és 509.). 376. §. A Btk. 376. r§-ban meghatározott bűnpártolás vétségének, mint járulékos bűncselekménynek érvényesülési tere, csak a Btk. 370. r§-ában nem említett alapbűncselekmény'Dr. Ávédik: Büntelőjogi döntvénytár 5