Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— I878.-V. í.-c. (Btk.) 59 het elkövetni s így a büntetőjogi felelősség alól nem mentesít az, hogy az illető másnak parancsára cselekedett. A zsarolásnál a fenyegetésnek vagy erőszaknak nem kel! közvetlenül a sértett, vagy ennek megbízottja ellen irányulnia. A zsarolás megállapításának ugyanis nem előfeltétele a kényszer alá helyezett és a vagyonilag megkárosított személy azonossága. Elég, ha a fenyegetés, ixigy erőszak és a vagyoni előnyszerzés között az okozati, összefüggés megvan C. 8538/928;, BHT. 624.). Fegyelmi leijelentésnek kilátásba helyezéséi jogtalan nak nem Lehet tekinteni akkor, ha a vádlott az alaposan jogosnak véli követelés bírói úton való érvényesítése előtt, a sértett részéről olyan eljárási tapasztal, amelyet, mint szabálytalanságot, joga volna a fegyelmi hatóságnak tudomására hozni (IV. 335.)* Büntető feljelentést kilátásba csak akkor lehet helyezni, ha az illetőnek valamely bűncselekményből kifolyólag bün tetőjogi igénye van. Tisztán magánjogi vélt követelés érvényesítése végett bűnvádi per megindításával való fenyegetés törvényellenes, és a zsarolás vétségéi megállapítja (III. 005. . A hitelező jogos követelésének kifizetésére is csak törvényes lépések kilátásba helyezésével szoríthatja, az adósát, törvénybe ütköző cselekmény elkövetésével azonban nem fenyegetheti (1. [814.)' Viszont jogosulatlan követelés telje sítését nem lehet törvényes lépés kilátásba helyezésével kikényszeríteni (I. 095.). A zsarolás kísérletét képezi, ha a vádlottnak fenyege tése alkalmasnak mutatkozik ugyan arra, hogy a sértettbein a fenyegetés beváltása félelmet gerjesszen és őt teljesítésn (elhagyásra, eltűrésre) késztesse, a sértett azonban a felhí vásnak ennek dacára nem tesz eleget, tehát a fenyegetés sikertelen marad (I. 1814., C. 3898/927.). 353. §. A Btk. 353. §. ti pontja szerint minősülő zsarolás bűntetténél elégséges az, hogy a használt fenyegetés általában