Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

60 I878.-V. t.-c. (Btk.) — alkalmas legyen arra, hogy a sértettet esetleg a teljesítésre kényszerítse; a veszély bénító közvetlensége és a rögtönös ség nem tényálladéki eleme. Közömbös az, hogy azon alkalommal és helyen, a vádlotton és a sértetten kívül voltak-e mások is jelen s hogy a sértett azok segítségére számíthatott-e. Közömbös az is, hogy volt-e a fenyegetés alkalmával a vádlottnál annak beváltására alkalmas eszköz (C. 1173/ 928.). A zsarolás bűntettét megvalósította, ki szándékosan közreműködött, hogy a sértett az ellenforradalomban való részvétel vádjával - a vésztörvényszék elé állíttatott, akit annak tagjai, halál-, illetőleg súlyos szabadságvesztés büntetés kiszabásával való fenyegetéssel, pénzbüntetés fizetésére kényszerítettek (I. 1815.). A proletárdiktatúra idején felsőbb utasításra eljáró közegek, amennyiben nem oly fokú erőszakot fejtettek ki. amely teljesen lenyűgözi a sértett akaratelhatározását és kizárja az ellenállás és a tettes kívánta eredmény közötti választás lehetőségét, a Btk. 353. §. 1. pontja szerint minősülő zsarolás bűntettét követték el. E közegek által hatalmi körükben — véghezvitt zsarolásokat a Btk. 353. '§. 2. pontja szerint nem lehet minősíteni (Kir. Kúriának 6. és 7. számú döntvénye, a BHT. 625., 626. számok alatt, továbbá a 791.). A sikkasztás, zártörés és hütíen kezelés. 355. §. A sikkasztás létrejöttének előfeltétele, hogy az idegen ingó dolog »justo titulo« jusson a tettes birtokába (I. 1184., III. 51., C. 204/927.) és hogy a tettest az eltulajdonítás jogtalanságának tudata és akarata, tehát bűnözési szándék (Btk. 75. §.) vezesse (I. 1107.). A cselekmény jogellenességén mit sem változtat s így közömbös, hogy a sértett tudomásul vette a vádlott eljárását és hogy az elsikkasztott összeg visszafizetésére halasztást adott (C. 1717/926. .