Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

I87S.-V. t.-c. (Btk.) 49 vetett oka, s az a körülmény, hogy másnak szándékos tevékenységére vissza nem vezethető tényező is közreműködött a halálos eredmény létesülésére, az ok és az eredmény közötti összefüggést nem szünteti meg (C. 3259 926., BHT. 387.}. Hasonlókép mérlegelendő az a testi sértés is, amely ha nem is volt közvetlen okozója a halált előidéző betegségnek (pl. gümőkornak), de annak kifejlődését előmozdította (C. 6748/927.). 307. §. »Erős«-nek az a felindulás tekinthető, mely az ingerültségnek és a lelki izgalomnak oly magas fokán van, hogy az az öntudatot elhomályosítja, az akaratszabadságot korlátozza és a nyugodt megfontolás lehetőségét kizária (I. 130., 953-)Erős felindulásban halált okozó testi sértésnél teljesen közömbös, hogy az erős felindulást kiváltó inger a sértettől, avagy más forrásból, így a vádlott kezdeményező tevékenységéből indult-e ki. Ez a megkülönböztetés csakis a Btk. 79. §-a szerinti jogos védelemmel való védekezés esetében bír jogi fontossággal (I. 754.. BHT. 612.). A szándékos bántalmazás fogalma alá vonható a testi sértést is okozó arculütés (C. 4518 929. . Az olyan bántalmazás ,amely testileg nem vont maga után semmiféle eredményt, nem volt olyan cselekvés, amely a vádlott lelkületére ,;súlyos bántalmazásként hatott volna (I. 168.). A Btk. 307. §. 2. bekezdésének alkalmazását kizárja, ha a tettlegességet a vádlott kezdette s ezáltal ő adott okot arra, hogy a sértett őt súlyosan bántalmazza (IV. 391.. C. 4518/929., BHT. 389.). 308. §. A 308. §. esetével állunk szemben, ha a sértett bántál mazása egy hevenyészett verekedés keretében akként történt, hogy alkalmilag összeverődött egyének, minden előDr Ávídik : Eűnfrtöjogi Hönfvrnyfár 4