Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

50 — 1878.V. t.-c. (Btk.) — zetes összebeszélés és akaratmegegyezés nélkül rávetették magukat a sértettre és ezt a kezük ügyében volt eszközök kel bántalmazták anélkül, hogy egymás bántalmazó tevékenységéről, annak mérvéről és a használt eszközökről tu domással bírtak volna (C. 1424/926.). Többek bántalmazásából származó sűlyos és halált okozó testi sértés esetében e szakasz csak akkor alkalmazható, ha nem volt kitudható azoknak személye, akik a bántalmazásban résztvettek s azok közül a vádlottak közül, akikre a részvétel megállapíttatott, nem lehet kiderítem, hogy egyenként milyen részt vettek a bántalmazásban s így nem lehet tudni, hogy ki követett el tettesi tevékenységet és kit terhel csak segédi közreműködés (I. S40., i6;2., III. 935.. 1286.. BHT. 615O'. A sértett bántalmazásában, a bántalmazásra irányuló közös és egyetértő szándékkal résztvevő, együtt és közösen cselekvő vádlottak, a közös és együttes bántalmazás összhatásának veendő cselekményért, mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestársak felelősek a Btk. 501. §. és nem a 308. §-a alapján (C. 2220/927.). 309. §. A sértettnek, — az egészség megrontására irányuló szándékkal — maró folyadékkal történt leöntése által okozott testi sértés, e §. szerint minősül (III. 526., BHT. 534.). A vitriol (tömény kénsav) külsőleg alkalmazva, ámbár rendszerint nem feltétlenül életveszélyes szer, de a különös alkalmazási mód, a szer nagyobb mennyisége, továbbá az égési felület nagysága mellett, oly mértékű és fokú égési felület nagysága mellett, oly mértékű és fokú égési sebek előidézésére is alkalmas, amelyek halálos eredménnyel járnak illl. 934., C. 7856/926.}. 310. §. Annak az eldöntése, hogy a vádlott részéről gondatlanság forog-e fenn, vagy nem. jog és nem ténykérdés (IV. 149.).