Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— I878.V. t.-c. (Btk.) — 21 mazásánál, amennyiben az összbüntetést börtönben kell ki szabni, annak időtartamát már nem a Btk. 24. §-a .10 év), hanem a 100. §. (15 év) határolja (III. 1391. A Btk. 104. §. és a Bp. 517. §. első bekezdése alapján összbüntetés csak akkor szabható ki, ha a különböző ítéletekben megállapított szabadságvesztésbüntetések közül az összbüntetés hozása idején,, még egyik sem hajtatott telje sen végre (C. 7898/928.). Összbüntetés kiszabásának van helye, arra való tekintet nélkül, hogy az összbüntetés kiszabása iránti indít vány megtételekor az elítélt, az összevonandó szabadságvesztésbüntetések egyikét, már elszenvedte, ha az elítélt szabadságvesztésbüntetésének végrehajtása alatt, már jogerős elítéltetése előtt elkövetett más büntetendő cselekmény miatt, határozott ideig tartó szabadságvesztésbüntetésre újólag és jogerősen elítélték (Btk. 104. §. 2. p.), továbbá, ha az összbüntetési mérséklés okául szolgáló másik feltétel is: a büntetésnek megszakítás nélkül, egyfolytában való végre hajtásának lehetősége is megvan. Az összbüntetés kiszabása csak akkor van kizárva, ha az elítélt az első büntetést kiállotta, mielőtt a második jogerős ítélet meghozatott volna (IV. 175.)A Btk. összbüntetési rendszere a mérsékelt cumulatio-t írja elő, tehát a vádlottnak, az egyes bűncselekményekre ki szabott szabadságvesztésbüntetés összeadott időtartamánál, okvetlenül kevesebbet kell kapnia (III. 190.. BHT. 597.'. Az összbüntetés kiszabásánál a pénzbüntetést összegében ugyan érintetlenül kell hagyni, azonban a tényleges és esetleges (pénzbüntetés átváltoztatásánál) szabadságvesztések nemi egységesítése és egy elvi álláspontról való arányosítása, az összbüntetés kiszabásának a vádlott érdekével kap csolatos egyik főszabálya (C. 6721 929., 7863 929.). A pénzbüntetésnek — halmazat esetén — összbüntetésbe való joglalásáról a II. Bn. 7. §-a rendelkezik.