Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

20 187S.-V. f.-e. (Btk.) — 104. §. Az összbüntetés kiszabására vonatkozó törvényes rendelkezéseknek (Btk. 96., J04. §-ok), valamint a büntetések egységesítésére (Btk. Ét. 36. §.) vonatkozó szabályoknak közös célja az, hogy a vádlott — különböző bűncselekményei miatt egyfolytában, egynemű szabadságvesztésbüntetést töltsön, ami különösen a büntetések végrehajtásának szempontjából is kívánatos. Az összbüntetés kiszabásánál, amire annak természeténél fogva csak még teljesen végre nem hajtott büntetésekre vonatkozóan lehet szükség, azon különleges szemponton kívül, mely szerint az elítéltre nézve sérelmes volna, a külön-külön kiszabott büntetések súlyát fokozná, ha ezeket a büntetéseket egész terjedelmükben, egymás után, folytatólagosan kellene kitölteni, - a különböző nemű szabadságvesztésbüntetéseknek egynemű mép pedig a Btk. 96. 2. bekezdése értelmében - - a legsúlyosabb nemben megállapítása parancsoló szabály. A büntetéseknek egy nemre való hozatalának szempontja érvényesül a Btk. Ét. 36. §-ban, illetve az ezzel kapcsolatos a kir. Kúriának 18. számú teljes ülési döntvényében, amelyek szerint akkor, ha a jogerősen elítélt, szabadságvesztésbüntetésének végrehajtása alatt, újabb büntetendő cselekményt követ el, az összbüntetés kiszabása, vagyis az egyes büntetéseknek arányos enyhítése (Btk. 96., 104. §-ok) ugyan mellőzendő, de a büntetés egységesítése ez esetben alkalmazást nyer (C. jh. 4931/924. . A Btk. És. 36. §. alatt közölt határozatok, e kérdésnek további magyarázatát adják. Összbüntetésbe csupán szabadságvesztésbüntetések vonhatók össze (IV. 28., BHT. 19.). Összbüntetést a vádlott által elkövetett bűncselekményekre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemben kell kiszabni (Btk. 96. §. 2. bek.). A különböző nemű szabadságvesztésbüntetések között a bűntettekre megállapítottat kell súlyosabbnak tekinteni, ezek között pedig azt, amelyik a leghosszabb tartamú (II. 188.). Ennek a szabálynak alkal-