Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

1896.XXX///. t-c. (Bp.) — 149 felvételi eljárásra alkalmadnak látszik. Ezen új ténykörülmény birtokában azonban a bíróság nem folytathatja a ko rabbi eljárást törvényszerű újrafelvételi eljárás nélkül, mert ez csak a 444. §-ban meghatározott esetekben és akkor is csak úgy lehetséges, ha a nyomozás vagy vizsgálat, az ott jelzett hiányok folytán, megszűnte ttetett és ha utóbb ezen hányok pótolhatók. Ítélettel és pedig akár felmentő, akár marasztaló ítélettel jogerősen befejezett bűnügyek, mivel megszüntetés ítélettel ki nem mondható, még a 445. §. alapján sem vehetők fel újra, hanem csak a 454. és következő g-okban megjelölt eljárás útján és a 446. és 449. S-okban meghatározott feltételek mellett, természetesen csak az el évülési határidőn belül (C. 1969/925.. BHT. 674., 740., 841.). Ha a felmentett, illetőleg elítélt terhére a kir. ügyész ség (ügyészi megbízott) indítványa folytán ujrafelvétel rendeltetett el és a kir. ügyészség (ügyészi megbízott' az el járás folyamán a vádat elejti, illetve indítványát visszavonja, vagy az ítélet ellen fellebbvitel lel nem él, a sértett nem veheti át a vád képviseletét (Bp. 43. §. ut. bek.), ille tőleg nem élhet az ítélet ellen fellebbvitellel (Kir. Kúriának 22. számú döntvénye, a BHT. 914. száma alatt, III. 113.). ítélet és peroryoslat. 462. §. Újrafelvételi eljárásnál anyagi jogi felülvizsgálatot célzó semmisségi panasz használatának szükségszerű feltétele az, hogy a hozott ítélet az alapperbeli ítélettel szemben, részben vagy egészben újabb ténymegállapítást tartalmazzon (III. 1394., IV. 393., BHT. 740.). Ennek hiányában a semmiségi panasz lényegileg arra irányulna, hogy az anyagi törvény alkalmazása szempontjából újra felülvizsgáltassak ugyanaz a tényállás, amely az alapperben már jogerősen felülvizsgáltatott; ez pedig a törvény rendszerével és az ujrafelvétel intézményével ellenkezik (III. 52., C. 2661/927.).