Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

136 — 1896.XXXIII. t-c. (Bp.) — csak akkor kell megkeresni, ha a rendes bírósági szakértők véleményében ellenmondások, helytelen következtetések vagy hiányok vannak, vagy mutatkoznak, vagy ha az adott vélemény helyességéhez nyomatékos kétség fér. Téves az az álláspont, mintha a bíróságot a beszámít* hatóság kérdésében való döntésénél kötné a szakértői vélemény, ami azt jelentené, hogy a szakértő a bírói hatáskör részese. Az igazságügyi orvosi tanács véleménye tehát ugyanazon megítélés alá esik, mint bármely más szakértői vélemény s ezért ennek elfogadása, vagy el nem fogadása is, a Bp. 324. §-a és a Kir. Kúria állandó gyakorlata szerint, a bíróság szabad mérlegelésének körébe tartozik (C. 1348/ 925-)- • ' • A kifogás tárgyalása és a vádtanács határozatai. 265. §. 3. pont. A bűnvádi eljárás továbbfolytatását, a terhelt mentelmi joga esetében, csak a törvényhozás illetékes házának a mentelmi jog felfüggesztésének kérdésében kelt határozata meghozataláig lehet felfüggeszteni. Abban az esetben pedig, ha a Ház a terhelt mentelmi jogát nem függesztette fel, az eljárást — a Bp. 472. §. analógiájára — meg kell szüntetni. Viszont ha a terhelt valamely oknál fogva megszűnt az országgyűlés tagja lenni, úgy az eljárás — a Bp. 444. Ij-ia értelmében — folytatható (IV. 587.). 4. pont. A Btk. 76. §-ban körülírt, a beszámítást kizáró ok miatt, nem a Bp. 264. §. 3. pontja szerint, az eljárás megszüntetésének hanem a Bp. 265. §. 4. pontja értelmében, illetve e törvényhely hasonszerüsége, az eljárás bármely szakában, az eljárás felfüggesztésének van helye, ha a tettes akaratának szabad elhatározási képességével a bűncselekmény elkövetésének idején még rendelkezett, s azt, csak a bűnvádi eljárás során veszítette el (III. 593.)-