Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

128 — 1928.X. t-c. (II. Bn.) — 38. §. Szabadságvesztésbüntetését töltő elítélttel szemben, az újabb bűncselekményével kapcsolatosan megállapított szi­gorított dologházi őrizetet, nem a szabadságvesztésbüntetés kiállásának napjától, hanem nyomban, tehát e büntetés ki­állásának napjától, hanem nyomban, tehát e büntetés ki­állásának bevárása nélkül, mint azt helyettesítő intézkedést, kell foganatba venni 'III. 560., 1367.). A határozott tartamú szabadságvesztésbüntetésnek már kiállott része nem tudható be a szigorított dologházi őrizet­nek az ítéletben meghatározott legrövidebb tartamába, ab­ban az esetben sem, ha a szigorított dologházba utalást a bíróság a II. Bn. 38. §-ának 2. bekezdése alapján utólag olyan elítélt ellen mondta ki, aki az ebben a tárgyban ho­zott ítélet meghozatalkor szabadságvesztésbüntetését tölti: - ilyenkor a korábbi ítéletben, esetleg ítéletekben kisza­bott szabadságvesztésbüntetés helyett elrendelt szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának kezdőpontját, az erről rendelkező ítélet jogerőre emelkedése napiától kell számítani (Kir. Kúriának 26. számú döntvénye. . A kir. Kúria felsorolt határozataival egyezően rendel­kezik, a Törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. t.-c. (Te.) 126. §-a is, de kiegészíti a bírói gyakor­latot azzal az intézkedésével, hogy: y>a bíróság az összes, még végre nem hajtott szabadságvesztésbüntetéseket ab­ban az ítéletben, amelyben az elítéltet szigorított dolog­házba utalja, hatályon kívül helyezi és a szigorított dolog­házi őrizet legrövidebb tartamát ennek a körülménynek is figyelembevételével állapítja megi. A II. Bn. életbelépte előtt jogerőre emelkedett ítélet után is a szigorított dologházba utalás kimondható 'III. 320.". 52. §. A II. Bn, rendelkezései, a pénzbüntetés átváltoztatásá­nak eseteiben, enyhébbek e törvényt megelőző jogszabályok­nál (5340/924. M. E. sz. rendelet). Amennyiben tehát azokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom