Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— J896.XXX//I. t-c. (Bp.) ­129 a felebbviteli bíróság, az elsőfokú bíróság által e törvén, életbelépte előtt érdemlegesen elbírált ügyben tévesen alkal­mazná, úgy mivel ez a körülmény a vádlott sérelmével nem járt (Bp. 385. §. ut. bekezd.), ezért e semmiségi okot hiva­talból figyelembe venni nem kell (Bp. 385. §. 2. pont) (III. 489.'). * 1896. évi XXXIII. t.-c. a bűnvádi perrendtartásról (Bp) Valamely jogi személy képviseltetése vagy a törvény, vagy az alapszabály által kijelölt egyén által történik. A törvényes módon szervezett közbirtokosság sérelmére elkö­vetett bűncselekmény megtorlására irányuló bűnvádi fel­jelentésen alapuló vád képviseletére a közbirtokosság Összes­ségét képviselő megbízott a jogosított (C. 2859/928.). A büntető perben szereplő személyek. 13. §. A sértett fogalmára a törvénynek szövege a legtágabb magyarázatot engedi meg; —- ennek kell tekinteni azt, akire a cselekményből bárminő sérelem: akár vagyoni, akár er­kölcsi háramlik, vagy háromolhatik (C. jh. 1405/924.). Illetékesség az elkövetési hely szerint. 16. §. A levél útján elkövetett rágalmazás, vagy becsületsér­tés esetében, a vétségeknek tényálladéka a levél kézhezadá­Dr Ávédik: Büntetőjogi Döntvényinr 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom