Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1921:111. t-c. (Átv.) — 123 A St. 32. §-a értelmében sajtó útján elkövetett vétségnek kell minősíteni az 1921 :III. t.-c. 7. §-ának első bekezdésébe ütköző vétséget, ha a magyar állam, vagy a magyar nemzet mgbeecsülésének csorbítására, vagy hitelének sértésére alkalmas valótlan tényt sajtótermékben állítják, vagy terjesztik (Kir. Kúriának 13. számú döntvénye, — a BHT. 801. száma alatt.). A külföldön azon a célból megjelenő lapban, hogy a nyugati közvéleményt rágalmazó tényállításokkal Magyarország ellen hangolja, »felvilágosítsa«, közzétett közlemény kétségtelenül azt célozza, hogy az ily módon félrevezetett közvélemény nyomása kényszerítse akár a külföldi államot, akár a külföldön működő valamely szervezetet arra, hogy Magyarország ellen fellépjen. A lap irányának és az ekként felvilágosított közvélemény felfogásának megfelelő lépés csak ellenséges lehet. Ez a célzat az 1921:111. t.-c. 7. §. második bekezdésében foglalt minősítésre elegendő alapul szolgál (C. 7124/927.). 8. §• Valamely szó vagy kifejezés értelmének eldöntésénél az az irányadó, hogy annak a szónak, kifejezésnek mi a közhasználatú, általában elfogadott értelme ott, ahol azt használták (I. 473.). A bűnös szándék fogalmának megvalósítására elegendő, hogy a vádlott a kifejezésnek meggyalázó voltát tudja (I. 694), a sértési célzat azonban nem szükséges (I. 726., C. 3955/925-)A nemzetrágalmazás (7. §.) és a nemzetgyalázás '8. §.) között ugyanaz a viszony, mint a rágalmazás (Bv. 1. §.) és a becsületsértés (Bv. 2. §.) vétségek között. Ezeknek halmozódása esetében, a kisebb és enyhébb tényálladékú nemzetgyalázás beleolvad a szélesebb és súlyosabb nemzetrágalmazás tényálladékába s így egységes tényálladékot alkotnak (C. 5958/924. )..