Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

116 1914.XLI. t-c. (Bu.) — ilyen eset az, ha az eljárás lefolytatását az akadályozza, hogy az országgyűlési képviselő terheltnek meneteimi jogát a Ház nem függesztette fel. Ebben az esetben is az eljárást a bíróságnak — a Bp. 472. §. analógiájára — meg kell szüntetni (IV. 587.). 28. §. Rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt indított bűnügyekben, ha a sértett a tárgyaláson kérte az ítélet közzétételének elrendelését, ezt a bíróságnak — marasztaló ítélet hozatala esetében mindig és feltétlenül el is kell rendelnie még akkor is, ha a Bn. 1. §-a értelmében a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggesztette (IV. 555.". 29. §. A St.-nek — a Bv. 29. §. 1. bekezdése értelmében a sajtóeljáráson kívül is alkalmazandó 53. §. 1. bekezdése a törvényszék előtti eljárásban is általában a felet jogosítja fel a valóság bizonyítására irányuló előterjesztés megtételére s nem tesz különbséget a fél és annak képviselője: a védő között. Ehhez képest a védő akkor is jogosult ennek az előterjesztésnek megtételére, ha azt a vádlott nem teszi meg. A járásbíróság előtti eljárásban a valóság bizonyítására vonatkozó előterjesztést akár a vádlott, akár annak védője megteheti, de csak a tárgyalásnak a Bp. 541. §. 3. bek. foglalt abban a szakaszában, amely a vádlott nyilatkozatának megtételére kijelölve van (C. jh. 4911/925.". 1920. évi XV. t.-c. az árdrágító visszaélésekről. (Áv.) 1. §• /. pont. Közszükségleti cikket képez az olyan áru, melyet minden kultúra általános színvonalán álló ember, az élet ren