Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1914.XLf. t-c. (Bu.) — n° 18. §. A Bv. 18. §-a alkalmazást nem nyerhet, amidőn a vádlott becsületsértés mellett még rágalmazás miatt is bűnösnek mondatott ki (C. 8009/928.). A becsületsértésnél a viszonttámadás büntetlensége nem attól a feltételtől függ, hogy az nyomban kövesse az erre okot adó viselkedést, hanem, hogy a vádlott a becsületsértést még annak a felháborodásnak hatása alatt kövesse el, amelyet benne a sértett viselkedése kiváltott (III. 765. . Korlátot szabhat mégis ennek a sértett viselkedése és a sértés elkövetése között eltelt hosszabb idő (C. 6195/925.;. Ha a válasz a támadásnál aránylag súlyosabb sértéseket is tartalmaz, a felmentés nem törvénysértő. Valamely támadás hatása ugyanis mindig a megtámadott egyén érzékenységének fokától és véralkatának minőségétől, valamint annak erkölcsi és szellemi felfogásától is függ. A Bv. 18. §-a értelmében az elítélt csak a szorosan vett, vagyis a 4. '§. szerinti büntetés alól menthető fel, míg ellenben a kártérítésben és a bűnügyi költségekben való marasztalása, valamint az ítélet közzétételére való kötelezés a bűnösség megállapításának jogkövetkezménye lévén (Bp. 480., 489., 574. §-ai, a St. 39., 40., 43. §-ai), ezek alól nem mentesíthető (C. 4024/925.). 19. §. A Bv. 19. §-a alapján a vádlott csak akkor menthető fel, ha megállapítást nyert, hogy az ellenfél a sértést tényleg viszonozta, tehát ha bűnössége megállapíttatott. E rendelkezésnek indoka, hogy a sértés viszonzott cselekménnyel kiegyenlítettnek és a büntetés törlesztettnek (kompenzáltnak) tekintendő (C. jh. 6220/925.\ A Bv. 19. §. alkalmazásának, a bűncselekménynek sajtó útján való elkövetése esetében, nincs helye (C. 7294/ 925.). Dr Ávédik : Büntetőjogi döntvénytár 8