Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— M4.XU. i-c. (Bv.) — 105 A tárgyaláson a kihirdetett ítélet indokolására tett az a kijelentés, hogy »mosolyra íakasztócc, csak az eljáró bírósággal szemben elkövetett nagyfokú tiszteletlenséget képez, amelynek megtorlására a Bp. 296-299. §-ai, illetve a« 542. §. 3. bek. ad módot (III. 563.). Az a tény, hogy valakit sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt elítéltek, becstelenséget nem képez s következés képen nem is teszi ki az elítéltet köz megvetésnek. Ennek puszta állítása tehát rágalmazást nem képez (C. 4910/926.) Az a tény, hogy valaki ellen a proletárdiktatúra idején a tanácsköztársaság ellen politikai indokból elkövetett valamely cselekmény miatt bűnvádi eljárás tétetett folyamatba és mint vádlott ily cselekmény miatt az akkori forradalmi törvényszék által el is ítéltetett, az illető polgár erkölcsi értékét nem kisebbítheti annál kevésbbé, mert az éppen annak hazafias magatartásáról tesz tanúbizonyságot (C. 6861/928.). A rágalmazó tényállítások és becsületsértő kifejezések, a rágalmazásba egybeolvadó cselekmény egységet (törvényi absorbtio) alkotnak még abban az esetben is, ha a becsületsértő kifejezések magukban véve a Bv. 4. §. 2. bekezdése szerint minősülő durva sértést állapítanának is meg (C. 1841/925., C. jh. 895 924.). Valamely beadványban, ugyanazon sértett sérelmére elkövetett több rágalmazó állítás miatt, csak egy rendbeli rágalmazás állapítható meg (I. 920.) A különböző egyének előtt, más-más alkalommal, bár ismételve használt ugyanazon rágalmazó tényállítások, anyagi halmazatot alkotnak (III. 147., C. 728/925.). 2- §• A sértettnek névszerint való megnevezése a becsületsértés tényálladékának nem lényeges feltétele, elegendő, ha a fennforgó körülmények figyelembevételével nem lehc: kétség az, hogy a meggyalázó kifejezés kire vonatkozik (C. 3245/927., 707/928., BHT. 370.). A becsületsértés vétségének megállapításához nem szükséges a sértő szándék (célzat) fennforgása, hanem elegendő