Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

106 — 1914:XLI. t-c. (Bv.) — annak tudata, hogy a használt kifejezés lealacsonyító és megszégyenítő (C. jh. 101,923., C. 4576/925.). A Bv. minden becsteienítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezés használatát becsületsértésnek nyilvánítja, tekintet nélkül arra, hogy a tettes a kifejezést, mint mástól hallottat, vagy mint tőle származót használja (C. 1851/926.). A csupán általánosságban használt kifejezés, amelyben egy határozott ténynek állítása nem foglaltatik, — így az, hogy » ... pénzért mindenre képes gazember«, — nem tényállítás, hanem becsteienítő és lealacsonyító értékítélet, amelynek nyilvánítása becsületsértés (C. 335/929.). A sajtóközleményben foglalt megszégyenítő kifejezések sértő élét nem veszi el, de még csak nem is enyhíti az a körülmény, hogy azokat a szerző nem egy komoly, hanem inkább az olvasók mulattatását célzó közlemény keretében használta (C. 3271/928.). A sértett közéleti szereplése bírálat tárgyává tehető, de a bírálat joga nem terjedhet addig, hogy a sértett e címen, önérzetét sértő módon, társadalmi és erkölcsi értékének kisebbítésével nevetségessé legyen tehető és ezáltal megszégyeníttessék (C. 1776/927., 6134/929.). Az egymással ellentétes elvek harcában küzdő felek, a küzdelem hevében, gyakran érintik egymás személyét is és kíméletlen hévvel támadják ellenfelük működését, ténykedéseit. Ha azonban ez a támadás az ellenfél becsületértékének lerombolása nélkül, a véleménynyilvánítás szabadságának, a jogos bírálatnak megengedett határai között mozog, — bűncselekményről szólani nem lehet (C. 6002/926.). A férjnek a nyilvánosság előtt történt az a kijelentése, hogy küiönváltan élő neje vásárlásaiért, vagy más jogügyleteiért felelősséget nem vállal, nem jogellenes (I. 804.). 3. §. A bíróság és annak tagjai, a Bv. 3. §. 2. pontja szempontjából, hatóság és hatóságnak tagjai (C. 5560/925.): A törvényesen bevett vagy elismert vallásfe 'ékezet lelkészei nem közhivatalnokok s így a hivatásuk gyakorlására