Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

98 — 19/4.-XIV. i.-c. (St.) — 43. g. Az ítéletnek a St. 43. §-a és a Bv. 28. §-a szerinti közzétételét a sértett félnek, erre vonatkozólag a tárgyalás alatt kifejezett kívánalma nélkül, nem lehet elrendelni s a sértett fél erre vonatkozó kívánalmának hiányát, a kir. ügyésznek a főtárgyaláson előterjesztett indítványa, nem pótolhatja még felhatalmazásra üldözendő rágalmazás és becsületsértés esetében sem (Kir. Kúriának 17. számú döntvénye, — a BHT. 899. száma alatt — 111. 844.). Az ítélet közzétételére irányuló kötelezettség azt jelenti, hogy- az ügyben hozott összes ítéleteket — együtt és egymás mellett — egész terjedelmükben, tehát az indokolásokkal egyetemben kell közzétenni. E kötelezettségen nem változtat az, ha a felsőbírói ítéletek., vagy azok egyike, az elsőfokú ítéleten érdemi változást nem eszközöl, — vagy ha ezek mindenben magukévá teszik az alsóbbíróság döntését és indokolását, — sem pedig az. ha ezek az ítéletek esetleg egészen rövidek és semmi új rendelkezést vagy indokot nem is tartalmaznak (IV. 419.). 44. §. A >;hív szellemben és igazán^ való közlés, annak nyelvtani és helyes jogi értelme szerint azt jelenti, hogy a közlés ne legyen kiszakított, egyoldalú vagy célzatosan öszszeállított részletek szemelvénye, még kevésbbé a tényeket elferdítő vagy kiszínező jellegű, hanem az illető irat, vagy tárgyalás lényegileg a maga teljességében és a valóságnak egészen megfelelően legyen közölve, és pedig akár szószerint, akár tárgyilagosan, helyes ismertetés alakjában (C. 349/926., BHT. 807.). A laptudósítónak nem kell az előterjesztéseket szórólszóra a maguk teljességében visszaadni, elég ha azoknak lényegét adja elő. Nem szabad azonban csupán az egyik félre kedvező tényeket és kijelentéseket közölni, s a másik féle hátrányos mozzanatokat kidomborítani, kiszínezni, hanem olyannak kell lenni a tudósít ásnak, hogy abból az olvasó a tárgyaláson történtekről lehetőleg hű képet kapjon.