Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

385. VI. polg. tanács. Valamely ingatlanra nézve határozóit vételár kikötése mellett létrejött jogügyletnél az eladó az ingatlanra bejegyzett terhekért rendszerint szavatolni tartozik, ha csak a szerződésben világosan ki nem köttetett, hogy az ingatlant terhelő jelzálogos adósságot a vevő tartozik viselni, vagy ha az ügylet körülményeiből megállapítható, hogy a felek a vételárt a nyilvánkönyvileg bejegyzett terhekre való tekintettel állapították meg, ez esetben a bejegyzett terhek magának a vételárnak egy részét képezvén. Ebből folyólag nem a vevő tartozik a szavatossági kötelezettség fennállását bizonyítani, hanem az eladó annak fenn nem állását. Abból a körülményből, hogy vevő a vételárt a telekkönyvi állásra való tekintet nélkül kifizette, az eladó terhére a törvényben megállapított szavatosságról való lemondás nem következik. 1892. január 20. 6382/1891. p. sz. Cz. József és társai felpereseknek, Sch. Adolf alperes ellen ingatlanok tehermentesítése iránti perében — abeszterczebányaikir. törvényszék a következő itéletetet hozta : Ha alperes a főesküt leteszi arra, hogy a peres felek között Ruttkán 1888 évi deczember 14-én létrejött adás-vevési szerződés megkötése alkalmával az alperes ki nem jelentette azt, hogy az alperes által felpereseknek eladott ingatlanok egészen tenermentesek és hogy a ruttkai 325. sz. tjkvben zálogjogilag bekebelezett tartozások a felpereseknek eladott jutalékot nem terhelik, azon esetre a kir. törvényszék felpereseket keresetükkel elutasitja és 60 frt perköltségnek alperes részére leendő megfizetésére kötelezi. Az eskü le nem tétele esetében a kir. törvényszék alperest kötelezi, hogy a ruttkai 762. sz. tjkvben vezetett ingatlanokra C) 1—4. tétel alatt bekebelezett terheket töröltesse, vagy 1600 frtot a felperesek biztosítására birói letétbe helyezzen ; stb. Indokok. Mert az 1861. évi id. törv. szab. 21. és 156-ik §-ai által a telekkönyvezett ingatlanokra nézve hatályban fenntartott oszt. polg. törvénykönyv 443. §. értelmében az ingatlan dolgok tulajdonával, az azon levő, a nyilvános könyvekbe bejegyzett terhek is átvétetnek. A ki ezen könyveket meg nem tekinti, minden esetben hanyagságáéit szenved. Továbbá az ugyanazon törvénykönyv 928. §. értelmében, ha a dolgon nyugvó terhek a nyilvános könyvekből kivehetők, akkor a kifejezett igéret esetén kivül az iránt, hogy a dolog hibától és tehertől ment, szavatosságnak helye nincs. Mivel pedig a perben felperesek által tett előadások szerint alperes az adás-vevési szerződés megkötése alkalmával azt, hogy a ruttkai 325. sz. tjkvben zálogjogilag bekebelezett tartozások a felpereseknek eladott