Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

48' Az ily szerződéseknél a szerződő felek a teljesítés határidejét egyoldalulag meg nem határozhatják s az eladó az egyedül általa kitűzött határidő elteltével a teljesitést elmulasztó vevő ellen a K. T. 351. §-ban szabályozott jogát nem érvényesitheti, hanem a 331. §. rendelkezéséhez képest első sorban a teljesítés idejének birói megállapítását kell szorgalmazni s ebből kifolyólag per utján első sorban csakis a szerződés teljesítését, vagyis azt kérelmezheti, hogy a vevő a bíróság által meghatározandó határidőben a vétel tárgyát képező áru átvételére köteleztessék, az előadottak alapján alperes az átvételben késedelmesnek tekinthető nem lévén, felperest a K. T. 351. § ára alapított keresetével el kellett utasítani. De el volt utasítandó alperes is viszonkeresetével, mert eltekintve attól, hogy kárát felperes tagadásával szemben mivel sem igazolta, a fent kifejtett indoknál fogva a teljesítési határidő birói megállapításának hiányában felperes mint eladó sem tekinthető késedelmesnek s ellene a K. T. 353. §. alapján kártérítés nem érvényesíthető és pedig annyival kevésbé, mert a per adatai szerint felperes alperest és jogelődét az át nem vett fa átvételére ismételve felszólította, sőt alperesnek kívánságához képest közvetlenül az árverés előtt is elszállította az ugyanakkor megrendelt menynyiségü fát. A perköltség a pts. 251. §-ának második bekezdése alapján azért volt kölcsönösen megszüntetendő, mert mindkét fél részben nyertes, részben vesztes lett. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak ítélete hagyatik helyben azzal a hozzáadással, hogy alperes meg 6 frt 65 kr. felebbezési költség viselésére is köteleztetik, mely összegben felperes képviselőjének felebbezési munkadija és költsége saját felével szemben szintén megállapíttatik. Indokok : A 2. sz. alatt mellékelt adásvételi szerződésben a teljesítés idejének sem a kezdete, sem a vége meg nem határoztatván, ennélfogva a successive szállítás kikötésében alperes részére foglalt kedvezmény egyébnek mint a szerződés teljesítésére vonatkozó módozatnak nem tekinthető, s ez oknál fogva a teljesítési idő megállapítására nézve a kereste, törv. 327. §-a nyer alkalmazást, mihez képest felperesnek joga volt az alperes által megvett fának successive elszállítására szolgáló véghatáridőt tűzni ki a vevő részére. A teljesítési időnek 1889. márcz. 1. napjáig történt kitűzése pedig megfelel az üsjylet természetének s ez irányban alperes kifogást nem is hozott fel; az ekként törvényszerüleg megállapított teljesítési időnek lejárta után alperes az át nem vett famennyiségre nézve a szerződés teljesítésében késedelmesnek tekintendő s ennek következtében felperes a a keresk. törv. 351. §-a alapján jogosítva volt az alperes által át nem vett 59 öl fát nyilvános árverésen alperes veszélyére eladatni, ki F. szerint az eladásról értesittetvén, a felperes által igazolt árkülönbözetnek, ugy az eladással felmerült költségnek, valamint a per- és felebbezési költségnek megtérítésére ezen s az elsőbiróságnak vonatkozólag felhozott egyéb indokainál fogva annyival inkább kötelezendő volt, minthogy felperes a 4. és 5. számok alatti okiratok szerint márcz. 1. napja után alperes javára kiszolgáltatott 14 öl fának átadását a keresk. tör. 354. §-a alapján meg nem tagadhatta a nélkül, hogy ezáltal ne felperes váljék szerződésszegővé • .