Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

49 381. V. polg. tanács. Az italmérési jog mint kisebb királyi haszonvétel az 1849. év óta kifejlődött jogszokás szerint a nemesi birtoktól jogszerűen elválasztható és külön elidegeníthető. A kiküldöttnek az árverési jegyzőkönyvbe a foglalási jegyzőkönyvtől és árverési hirdetménytől eltéröleg felvett azon jelentése, hogy valamely nemesi birtok a kir. kisebb haszonvételekkel együtt képezi az árverés tárgyát, harmadik jóhiszemű vevőnek már megszerzett jogára ki nem hathat. 1891. október 20. 7150. p. sz. A magy. orsz. központi takarékpénztár felperesnek Dr. F. Elek alperes ellen regale-jog tulajdona és jár. iránti perében — a sátor-alja-ujhelyi kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntettetnek s az Ítéleti illeték a perfelek által közösen viselendő. Indokok. Felperes keresetének alapjául felhozza, hogy az erdőbényei i-ső tjkvben foglalt ingatlanhoz tartozott és Sz. Ödön tulajdonátképezett regálé jogot a volt tulajdonos, Sz. Ödön még 1884. október 18-án átruházta a f. Zempléni kölcsön- és takarékintézetre, mely intézet azt birtokba is vette és gyakorolta 1886. szeptember 23-ig, a mikor ezt a C) alatti okmány szerint átruházta a m. orsz. központi takarékpénztárra, a jelen perbeli felperesre, ki tehát ezen regálejognak kizárólagos tulajdonosa lett. Sz. Ödön ellen a közalapítványi kir. ügyigazgatóság még 1878. évben végrehajtást vezetvén, — azt 1879. február 20-án foganatosította is, — a mikor a válaszhoz M) alatt csatolt végrehajtási jegyzőkönyv szerint alperes ingó és ingatlan vagyona lefoglaltatott, illetve ingatlan vagyon tartozásai összeirattak és felbecsültettek, a nélkül azonban, hogy az összeírás és becslés a regále-jogra kiterjesztetett volna — ámbár a regálejog folyománya, a regále-bérlőtől járó haszonbér — külön összeírva és lefoglalva lett. Ezek szerint a felperes tulajdonába jutott regále-jog sem lefoglalva, sem megbecsülve nem lévén, a közalapítványi kir. ügyigazgatóság által vezetett végrehajtás által nem is volt elárverezhető. Mégis az 1887. július 27-én tartott árverés alkalmával a kiküldött biró az ingatlanokkal együtt, az elébb Sz. Ödön tulajdonát képezett regále-jogot árverés alá bocsátotta a nélkül azonban, hogy a regále-jogot közelebbről megjelölte volna, annak aránykulcsát megnevezte volna. Ezekből felperes azt a következtetést vonja, hogy oly dolgot, mely az árveréskor már nem volt a végrehajtást szenvedett tulajdona, elárverezni nem lehetett, a bírói kiküldött azon egyCuriai d^iitv. polg. ügyekben 4.