Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

47 rozni s igy ezen jogánál fogva létesítette a C. a. okmányt s minthogy ennek közlése után sem tartotta meg alperes az elszállításra a C. alattiban kitűzött 1890. márcz. hó i-jét, tehát felperes a kereskedelmi törvény 327., 331., 351. és 352. §-a értelmében jogosítva volt az 1889. évi márcz. i-je után alperes által nem szállított famennyiséget nyilvános árverésen eladni s a különbözetet per uton követelni. Mi alperesnek azon előadását illeti, miszerint ő az árverésről értesítve nem lett, birói figyelembe azért nem volt vehető, mivel, habár a kereskedelmi törvény alperesnek az árverésrőli értesítését nem rendeli, hanem alperes csakis a megtörtént árverés eredményéről értesítendő, mindamellett alperes jogelőde R. Dávid szabályszerüleg az elrendelt árverésről értesítve lett; de minthogy a befolyt kézbesítési bizonyítvány tanúsítása szerint nevezett elhalt, tehát a végzés visszajuttattatott, de mert alperes magát N. R. Dávid jogutódának vallotta, sőt azt is beismerte, hogy a kérdéses ölfát R. Dávid részére ő vette, tehát az elrendelt árverésről minden esetben értesült ; hogy pedig árvereltető értesítését a teljesített árverés eredményéről megkapta, alperes tagadásba nem vette, sem azt, hogy az 1889. évi márcz. 27 ről 790. sz. végzést az árverési jegyzőkönyv elintézéséről megkapta, mint N. Dávid jogutódja. Hogy a szerződésileg kikötött successive szállítást alperes jogelőde sem értelmezte 1889. márcz. hónapon túl kiterjeszthetőnek, igazolja az A. a. csatolt levél tartalma, melyben alperes jogelőde 1888. évi deczember 4-ről kelt levelében arról értesítette felperest, hogy azon lesz, hogy a megvett fát minél előbb elszállítsa, ha tehát alperes által vitatott jog illette volna, ugy bizonyára a fentebb előadott kijelentést nem tette volna. Mi pedig azon alperesi előadást illeti, hogy a megtartott árverés színlelt voltr azért nem volt birói figyelembe vehető, mivel a törvény minden kellékeinek megfelelő árverésről teljes hitelű okmány létezik s mennyiben vevő azt felperesnek el is adta volna, törvényellenes ténynek az adásvételi jog fogalmánál fogva nem tekinthető. Alperes az általa az ellenkövetelésbe vett előleg hátralevő része 59 forint kétszeresével, valamint az általa Grosztól vásárolt 59 öl fáért ölenként fizetett 1 frt többlet vételárkövetelésével azért volt elutasítandó, mivel a fentebb előadottak szerint nem felperes, hanem alperes tekintendő szerződésszegőnek s igy a szerződésszegésből származott hátrányokat szenvedni,illetve viselni köteles. A budapesti kir. itélő tábla: a következőleg itélt: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét abban a részében, mely által alperes viszonkeresetével elutasittatott, helybenhagyja, egyéb intézkedéseiben azonban megváltoztatja s felperest keresetével szintén elutasítja, a perköltséget pedig kölcsönösen megszünteti. Indokok. A K. T. 327. §-a csak abban az esetben nyer alkalmazást, ha a szerződésben a kötelezettség teljesítésének idejére nézve intézkedés egyáltalában nem tétetett. Ily esetben a mennyiben az ügylet természete megengedi, a teljesités bármikor követelhető lévén, az eladó jogosítva van ugyan megfelelő teljesítési határidőt kitűzni s ha a vevő ilyképen kitűzött határidőben az átvételt nem teljesiti, ellene mint az átvételben késedelmes ellen a K. T. 351. §-ában biztosított akármelyik jogát érvényesítheti. A felek közti jogviszonyt szabályozó 2'/. a. szerződés azonban nem a K. T. 327., hanem annak 331. §-a alá esik, a mennyiben a szerződés azzal a kitételével : «a szállítás successive történik», a teljesités ideje iránt a közelebbi meghatározás nélkül ugyan, de mégis intézkedik.