Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

39 Felperes keresetével elutasittatik és tartozik alperesnek 120 frt 75 kr. perköltséget megfizetni; sat. Indokok. Felperes keresetét a csődtörvény 27. §-ára alapitja s ezen §. értelmében kéri az E) alatti hiteles alakban becsatolt telekkönyvi kivonat szerint 1888. évi deczember. 19-én alperes czég javára foganatositott előjegyzést hatálytalannak nyilvánítani s alperest ezen előjegyzés törlésének tűrésére kötelezni. Jóllehet a jelen per elbirálásánál valóban irányadóul szolgáló csődtörvény 27. §-ának az volt a czélja, hogy a fizetések megszüntetése vagy a csődtörvény beadása után a közadós vagyona az összes hitelezők kielégítésére szolgáló oly alapot képezzen, melyből sem a közadós semmit el ne idegenithessen, sem egyes hitelező el ne vonhasson s igy habár a csődtörvény 27-ik §-ának 2. pontja a közadős jogcselekvényéről szól is, a törvénynek nem lehet azon értelmet adni, hogy ez által a végrehajtási, illetve jelen esetben az előjegyzési kényszer utján kieszközölt biztositás megtámadhatása ki legyen zárva; de ha a csődtörvény 27. §-ának 2-ik pontja akként értelmeztetnék is, hogy csak a közadósnak jogcselekménye által nyert kielégítés, illetve biztositás támadható meg, még akkor sem lenne a végrehajtás, illetve az előjegyzés utján nyert kielégités vagy biztositásnak megtámadása kizártnak tekinthető, mivel valamint a végrehajtásilag lefoglalt követelés átruházásával a végrehajtást szenvedett jogcselekvényét a végrehajtási eljárás helyettesíti, 'ugy a végrehajtásilag, mint a telekkönyvi előjegyzés által nyert kielégítésnél avagy biztositásnál a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselekvénye a végrehajtási, illetőleg jelen esetben az előjegyzési eljárás által helyettesitettnek tekintendő s igy alperes czégnek e részben kifogása figyelembe nem vétethetett: mégis, miután a fentebb érintett szakasz a megtámadáshoz feltétlenül köti ki, hogy annak a kielégítést vagy biztosítást nyert, ennek elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetve a fizetések megszüntetéséről, azon esetben pedig, ha a jogcselekvény a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett s ez által közadós valamelyik hitelezőjének olyan biztosítást vagy kielégítést adott, melyhez annak általában, vagy akkor még joga nem volt, az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása volt, alperes czég pedig felperesnek ama kereseti állítását, hogy közadós az ő fizetési képtelenségét 1888. évi deczember 17-én, vagyis a telekkönyvi előjegyzésnek 1888. évi deczember 19-én megtörténte előtt tudomására hozta alperes czégnek, továbbá, hogy 1888. évi deczember 18-án közadós alperes czégnél egyességi kísérletet tett, tagadásba vette. Miután felperes ezen kereseti állításait alperes tagadásával szemben a per során általa e részben hivatkozott dr. W. Miklós és dr. G. Henrik, G. Manó és S. Mór tanuk vallomásaival, kik ezen körülményekről ha-