Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

24 ezen főeskütől kellett függővé tenni, kamat azonban ezen összeg után megítélhető nem volt, mert kamat után kamat nem jár ; stb. A kir. Curia a következő ítéletet hozia : A másodbiróságnak ítélete, a mennyiben azzal felperes keresetével, a 13 frtot meghaladó követelésére nézve feltétlenül elutasittatott, helybenhagyatik, egyéb részében pedig megváltoztatik s alperes a kereseti tőke követeléséből a 13 frtot csakis az esetre köteles felperesnek a megjelölt határidő és jogkövetkezmény terhe alatt megfizetni és a perköltség is a perbeli felek között az esetre szüntettetik meg, ha felperes leteszi a neki M. Zsófia jogelődje személyében ezennel megítélt főesküt arra, hogy alperes a C) alatti adóslevelet nem személyesen és nem azon okból állította ki, hogy annak kiállításával B. nevü sógora előtt azt tüntessék elő, mintha alperes a felperes jogelődjének 50 frttal tartoznék; ellenkező esetben felperes keresetével egészen elutasittatik s tartozik alperesnek 9 frt per és 5 frt 30 kr. íelebbezési költséget megfizetni. Felperes ügyvédének felebbezési munkadija és költsége 6 frt 65 krban állapittatik meg saját fele irányában. Indokok: A másodbiróság ítélete, a mennyiben felperes a 13 frtot meghaladó keresetével elutasittatott, az abban ide vonatkozólag felhozott megfelelő indokokból és még azért is helyben volt hagyandó : mert kereskedők közt kereskedelmi ügyleteknél a kamatvétel szabadságát megállapító ker. törv. 286. §-a módosulást szenvedett, az 1877. VIII. és az 1883. XXV. t.-cz. rendelkezése folytán és az 1877. VIII. t.-cz. 9. §. és az 1883. XXV. t.-cx. 16. §. intézkedései szerint a keresk. törv. 286. §-nak azon rendelkezése, a mely szerint a kamatvétel korlátozás alá nem esik, egyedül oly esetben jöhet alkalmazásba, midőn a hitelnyerő bejegyzett kereskedő, azt azonban, hogy alperes bejegyzett kereskedő lenne, felperes nem is állította. A másodbiróság Ítélete, a mennyiben felperes kereseti követeléséből 13 frtra nézve alperes fizetési kötelezettsége az alperesnek megítélt főeskütől tétetett függővé, azért volt megváltoztatandó : mert az, hogy alperes, ha nem is bejegyzett, de üzlettel biró kereskedő, első fokban az eljáró bíróságnak az illetőség kérdésében hozott végzésének jogerőre emelkedése következtében, a mely végzésben alperes kereskedői minősége ki van mondva, kétségesnek nem tartható, a kereskedő által aláirt adóslevél pedig a ker. törv. 313. §. értelmében teljes bizonyító erővel bír. E szerint az alperes által aláirt C) alatti adóslevélen alapuló követelés fennállására nézve alperes tagadásával szemben nem a felperesre, hanem annak ellenkezőjére, alperesre hárul a bizonyítás kötelezettsége. Miután pedig alperes azt állította, hogy a C) alattit felperes jogelődje részére csak színlegesen és azért állította ki, hogy ily módon