Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

25 ennek B. nevü sógora előtt azt tüntessék elő, mintha 50 frttal felperes jogelődjének tartoznék s e tekintetben felperest tagadó alakban a fő­esküvel kínálta meg s ezt felperes jogelődje személyében elfogadta, a 13 frt megitélése a felperes jogelődje részére megítélendő ezen főeskütől volt függővé teendő. 374. V. polg. tanács. A pritás 12. §-a csak oly jogügyekben nyerhet alkalmazást, a melyekben a keresetet más bíróság előtti tárgyalások törvénynél fogva előzik meg. Oly törvényes szabály nem létezik, melynél fogva a jelzálogos követeléssel terhelt ingatlan tulajdonosát a követelés behajtásának eltűrésére csak a személyes adós ellen indított per befejezése után lehetne megperelni, sőt ellenkezőleg a jelzálog tulajdonosa a jelzálog erejéig terjedő egyetemleges felelősségéből folyólag a személyes adóssal nemcsak együttesen, hanem ennek mellőzésével is meg­perelhető. 1891. június 25. 903. p. sz. K. Francziska felperesnek özv. D. Imréné alperes ellen 70 frt jel­zálogos követelés kielégítésének eltűrése iránti perében — a perlaki kir. járásbíróság a következő Ítéletet hozta : A kir. járásbíróság kötelezi alperest annak tűrésére, hogy felperes 70 frt tőke, ennek 1885. évi november 21-étől járó 8°/0 kamatai és 17 frt 95 kr perköltség követelését az a.-pusztaköveczi 2. sz. tjkvben felvett 1., 2., 3., 4., 5., 6. sorszám alatti ingatlanoknak a B. 22. sorsz alatti bekebelezés szerint alperest illető részből kielégíttesse ; sat. Indokok. A keresetlevél mellé egyszerű másolatban csatolt és nem ki­fogásolt adóslevél és erre vezetett engedmény szerint T. István a 70 frt jel­zálogilag is biztosított követelését felperesre átruházta, ki ezen engedménye­zett követelést a keresetlevél mellé csatolt telekkönyvi kivonat szerint a jelzálog tulajdonosa, alperes ellen perrel érvényesiti. Alperes a tárgyalás folyamán ki­fogásolta felperes kereshetési jogát ezúttal, miután jogelőde az egyenes adós ellen egy még folyamatban levő perében követelését érvényesítette és igy szerinte ezen per eredménye és illetve azon körülmény bevárandó lenne, hogy felperes az egyenes adóson kielégítést nem nyert. Ezen alperesi védekezés, eltekintve attól, hogy felperes mint a hitelező engedményese a hitelező által az egyenes adós ellen közvetlen indított pert beszüntette és ezen per 1397/89. p. sz. a. jogerejüleg megszüntetve is lett, figyelembe vehető nem volt, mert a hitelező követelését a zálogtárgyból követelheti s ez nem szorítható az egyenes adós elleni perlésre, de feltétlenül követel­heti az egyenes adós mellőzésével a jelzálogtulajdonostól is, a midőn keresete oda irányul, hogy követelése a jelzálogul szolgáló ingatlanból kielégittesék. A jelzálogtulajdonosnak ezen perben joga van érvényesíteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom