Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

15 370. Váltó- és keresk. tanács. Valamely okiratban előforduló homályos s ennélfogva értelme­zést igénylő kifejezés az ellen magyarázandó, ki a homályos kifeje­zést használta. Az eladó elfogadásától függővé tett vétel csakis vételi ajánla­tot képez, melyet az ajánlatot tevő jogosítva van mindaddig vissza­vonni, a mig az az eladó tudomására jutott. 1891. június 11. 1629/1890. V. sz. Herczog Miksa és társai czég felperesnek, Hütter Jakab alperes ellen 64 frt 78 kr. s jár. iránti perében •— a budapesti V. ker. kir. járásbíróság mint keresk. b i r ó s á g a következő Ítéletet hozta : Alperes tartozik felperesnek a leszállított 27 frt kereseti tőkét, annak 1888. novemb. 13-ától számítandó 6% kamatait és 15 frt szakértői dijjal együtt 45 frt perköltséget megfizetni Indokok : Alperes a per folyamán beismerte a kereseti számlabeli áruk megrendelését, de azt vitatta, hogy ezen megrendelés csupán feltéte­les volt, miután a z'j. megrendelési jegy tartalmában foglalt ezen kitétel­lel : «in der Wahl der Herrn Max Herzog & Comp» határozottan kifeje­zést nyert a felek, illetőleg alperes és megrendelt elfogadó felperesi utazó közti azon megállapodás, mely szerint az alperes által tett vételi ajánlat elfogadása a felperesi czég jóváhagyásától tétetett függővé. Minthogy pedig alperes az ajánlatot még a megrendelés napján, tehát oly időben, midőn az még a felperesi czég tudomására nem juthatott, távirati uton vissza­vonta, az ajánlat a keresk. törv. 316. §-a értelmében hatályát vesztette és illetőleg alperes és felperes közt a vételi ügylet létre nem jött. Ezen al­peresi állitások azonban részben felperes által megczáfoltattak, részben pedig az alperes részéről azokból levont következtetés a bíróság által elfogadhatónak nem találtatott. Felperes ugyanis azt vitatta, hogy alperes a megrendelést a nála személyesen megjelent Herczog Adolfnál, a felpe­resi czég egyik beltagjánál eszközölte s erre nézve a tagadó alperest fő­esküvel kínálta meg. Miután pedig alperes ezen főesküre nem nyilatkozott, a íenti felperesi állítás bebizonyitottnak volt tekintendő, a miből kifolyó­lag aztán kétségtelen, hogy magának a felperesi czég tagjának tett alpe­resi ajánlat elfogadása által a vételi ügylet azonnal perfectté lett, annak tehát egyoldalú visszavonására alperes jogosítva nem volt és pedig annál kevésbé, mert a v\. a. megrendelő jegyben foglalt azon kitétel, hogy : «in der Wahl des Herrn Max 61 Comp» a bíróságnak a szakértők több­ségével azonos értelmezése szerint nem az alperesileg vitatott megállapo­dásra, hanem azon felperesi jog fentartására vonatkozik, hogy felperes alperesnek a megrendelt fajú és áru borból tetszés szerinti minőséget küldhet. A most előadottak szerint tehát felperes akkor, midőn a kereseti borárut alperes czimére a vasútra feladta, kötelezettségének eleget tett s ha alperes az átvételben késedelmezett, a mi miatt a vasút a bort elár­vereztetni volt kénytelen, az ebből származó kárért felperesnek a keresk. törv. 351. §-a értelmében feltétlenül felelős; sat. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg ítélt : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja; sat. Indokok : Alperes beismerte ugyan azt, hogy a kereseti árut felperes

Next

/
Oldalképek
Tartalom