Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

1-29 406. 55- számú döntvény. Oly harmadik személy, a ki valamely végrehajtás alá vont telekkö'nyvezett ingatlanra, vagy annak egy részére tulajdonjogot szerzett, de azt a telekkönyvbe be nem jegyeztette, van-e jogosítva a végrehajtó ellen az 1881. évi LX. t.-cz. 168. § a alapján keresettel fellépni? 6966^ — polg. számhoz. 1891 Határozat. Oly harmadik személytől, a ki végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra, vagy annak egy részére a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtató ellen az 1881. évi LX. t.-cz. 168. §-a alapján keresetet indíthasson, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve. Indokolás. Az 1881 évi LX. t. cz. 168. §-a megengedi mindazon harmadik személyeknek a keresetindítást, kik magukat az ingatlanra vagy ennek valamely részére vonatkozó dologi jogaikban sértve érzik, kivételével csupán a 156 , 161., 162. és 103. §§-okban külön szabályozott eseteknek. Abból, hogy a fentidézett törvény 168. §-a dologi jogokat említ, egyáltalában nem következtethető, hogy e szakasz czélja kizárólag a telekkönyvileg bejegyzett jogok megóvása lenne. Ugyanis a nyilvánkönyvi jogokkal biró egyének jogaik megóvására az 1881. évi LX. törvényczikkben engedett rendes jogorvoslattal élhetnek s ezen felül a 156., 161., 162. és 163. §§-ok külön is gondoskodnak a nyilvánkönyvileg kitüntetett dologi jogok megvédéséről. A 168. § nak tehát nem lehet más értelme és czélja, mint épen az, hogy az abban engedett kereset utján oly jogok is megóvhatok legyenek a végrehajtóval szemben, a melyeket az anyagi törvények érvényeseknek elismernek, habár telekkönyvi bejegyeztetésük elmulasztatott is. A telekkönyvi rendszerrel kapcsolatos anyagi törvényeink pedig csak a jóhiszeműen szerzett nyilvánkönyvi jogokat védik, megengedik azonban a nyilvánkönyvi jogosulttal szemben is a roszhiszemüség bizonyítását és ennek esetében a nyilvánkönyvön kivül szerzett jogok érvényesítését. Nem indokolható tehát anyagi jogrendszerünk szempontjából sem, hogy a telekkönyvön kivül jogot szerzett egyén a vegrehajtatóval szemben a roszhiszemüség bizonyításának lehetőségétől elzárassék. Hogy pedig az 1881. évi LX. t.-cz. 168. § a által engedett kereseti jog a jóhiszemű végrehajtató jogainak meghiúsítására, a végrehajtás folyamának jogosulatlan megakasztására felhasználható Curiai döntv polg. ügyekben 9