Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

124 annyiban kifogásolják, a mennyiben azt állítják, hogy az abban foglalt jog ügylet érvényességéhez közjegyzői okirat lett volna szükséges. Ez a kifogás azonban nem volt figyelembe vehető, mert az idézett törvényszakasz a közjegyzői okiratot csak s házasfelek közti jogügyletek érvényességéhez kívánja meg, az pedig a per adataiból kétségtelenül kitűnik, hogy az A) a. okirat a házasság megkötése előtt jött létre. E szerint tehát s minthogy az 1886. évi VII. t.czikk rendeleteinek, a melyek a közjegyzői okiratot a jegyesek közti jogügyletek érvényességéhez is megkívánják, visszaható erő nem tulajdonitható : az A) a. okirat külalakjánál és alaki kellékeinél fogva teljes hitelt érdemlő okirat, s mint ilyen alkalmas az abban meghatározott jogok és kötelezettségek bizonyítására. Ebből kiindulva s tekintettel arra, hogy az A) alatti okirat tartalma szerint P. Mihály határozott kötelezettséget vállalt magára a tekintetben, hogy a leendő neje részére hitbér czimén kötelezett összegnek megfelelő összeget meg fog fizetni, neje korábbi elhalálozása esetén annak örökösei részére: alperesek mint az utóbb szintén e^alt P. Mihály örökösei örökségük értéke erejéig kötelezendők voltak a jogelődük által kötelezett összeg megfizetésére, az A) alatti okirat alapján és azért, mert a jogelődük által elvállalt kötelezettség a törvény tiltó rendeleteibe nem ütközik, továbbá mert azok a feltételek, a melyekhez a férj által elvállalt kötelezettség teljesítése szerződésileg köttetett, az adott esetben a kereset megindítása előtt már bekövetkeztek, végül, mert a peren kívüli ügyben hozott 1. és 2. számú bírói határozatok az okirat érvénytelenségére nézve ítélt dolgot nem foglalván magukban, a kereset megítélését szintén nem akadályozhatják. Az elsőfokú bíróság neheztelt ítélete a per főtárgyára ezekből az indokokból, a kamatkövetelésre és a perköltségre nézve pedig saját indokai alapján helyben volt hagyandó. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : A másodbiroság ítélete a kereset főtárgyára vonatkozó rendelkezésében helybenhagyatik ; a perköltség tekintetében azonban mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik s az, t. i. a perköltség kölcsönösen megszüntettetik ; egyszersmind alperesi ügyvéd munkadija a felebbezésért ügyfelei ellenében 10 frtban megállapíttatik. Indokok. A keresethez A) alatt mellékelt, valódiságára nézve nem kifogásolt házassági szerződésnek czimzett okiratban, P. Mihály özv. K. Józsefné, R. Eszter jogutódai jávára, az utóbbi nevezettnek nála előbb elhalálozása esetére, házassági kötbér, helyesen hitbér (moring) czimen 5000 frtnak fizetésére kötelezte magát. Ez az eset, melynek beálltához P. Mihály fizetési kötelezettsége kötve volt, bekövetkezvén ; minthogy az A) alatti szerződés sern a törvény