Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

123 kettőjüket érdeklő egyezségen felül, az által kötelezett, hogy ígérte, miszerint nevezett R. Eszternek korábbi halálesetére, az 5000 frrot ennek jogutódai részére is megfizeti, — s előbb halván meg R. Eszter, ez a kötelezettség bekövetkezett. Alperesek kifogásolják az okmányt, mert az sem béltartalmánál, sem külkellékeinél fogva nem alkalmas arra, hogy azzal felperes jogokat érvényesíthessen. Azonban" a kifogások nem vétethetnek tekintetbe, mert 1. az A) a. okmány ellenében semmi oly érdemi megtámadás nincs előadva, melylyel bebizonyíttathatnék, hogy az hitbérlevél nem volna; még kevésbé támadható pedig meg azon része amaz okmánynak, melyben P. Mihály az örökösök részére 5000 frtot kötelez, mely e tekintetben fizetési kötelezettség; 2. de ha akár hitbérlevél, akár a moring czim miatt intéztetik is alperesek részéről megtámadás, tekintetbe kell venni itt azon körülményt, hogy ez a szerződés a feleknek egybekelése előtt keletkezett és igy más bírálat alá esik, mint ha a házasság megkötése után íratott volna, és épen ezért 3. azon kifogás is egészen érvénytelen, hogy nem közjegyző előtt készült a szerződés, mert ezen okmány az esketés előtt keletkezett és ebben semmiféle vagyoni viszony a felek között nem szabályoztatik ; egyik moringul 5000 frtot kötelez, a másik hűséget igér ; e két szerződő fél egyike azután, még a feleség utódainak is az esetre, ha az előbb halna el, a mi megtörtént, az 5000 frtnak kifizetésére magát kötelezi. 4. Az ellenirathoz 1. és 2. sz. alatt csatolt felsőbb bírósági telekkönyvi végzés, melynek indoka az, hogy nem közjegyző készítette, ki nem zárja azt, hogy a felperes az A) alattiban irt jogát per utján ne érvényesíthesse, kiváltképen , midőn be van ismerve, hogy az A) a. OKmány nem a házastársak közt köttetett, hanem a házasság megkötése előtt, és nem vonatkozik a házasfelek közti vagyoni viszonyok szabályozására s igy az 1874: XXXV. t.-cz. 54. §-ában felsorolt ügyletek sorába nem tartozik s közjegyző közbejötte itt nem szükségeltetett. Kamat csak az idézés napjától Ítéltetett, mert kötelezve nem volt. Perköltség és ügyvédi díj a prts. 251. és 252. §§-ai értelmében Ítéltetett. A debreczeni kir. ítélőtábla a következőleg ítélt:' Az elsőfokú bíróság ítélete abban a nem felebbezett részében, a melyben felperes kamat követelésének a kereset beadását megelőző időre eső részével elutasittatott, érintetlenül marad, egyebekben pedig helybenhagyatik, s alperesi ügyvéd munkadija és költsége a felebbezésért saját felei ellenében 20 frt. 65 krban megállapíttatik. Indokok. Alperesek az A) alatti okiratokat alaki szempontból csak