Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

111 400. V. polg. tanács. A felében való müvelés iránti szerződés, a melynél fogva valaki valamely földnek megművelését a termésnek bizonyos része fejében elvállalja, szolgálat és munka teljesítése iránti egyezséget képez és mint ilyen, a föld használatához jogot nem ad : ennélfogva a feles művelési szerződés sommás uton való visszahelyezésre alapul nem szolgálhat. 1892. márczius 3. 633. p. sz. B. Mihály felperesnek, G. B. Mária és S. János alperesek ellen visszahelyezés és jár. iránti perében — a balassagyarmati kir. járásbiróság a következő Ítéletet hozta : Ha a felperes főesküt tesz arra, hogy 1. r. alperes G. B. Máriának a keresetben jelzett földjeit a 2. r. alperessel közösen vették ki feles használatra és ha 2. r. alperes főesküt tesz arra, hogy a feles földeken termett tiszta buza az aratási és cséplési kiadásokat leszámítva 30 kilo, a rozs pedig szintén az aratási és cséplési kiadások leszámításával 22 kilo volt, az esetben a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett egyetemlegesen kötelesek 7V2 kilo tiszta búzát, és 3V2 kilo rozsot természetben, esetleg ezek értéke fejében 44 forint készpénzt felperesnek megfizetni. Az eskü le nem tétele esetében felperes keresetével elutasittatik. Ha pedig alperes nem teszi le a főesküt, ellenben felperes leteszi, az esetben alpereresek egyetemlegesen kötelesek i23/4 kilo búzát és 5 kilo rozsot, esetleg ezek fejében 71 frt készpénzt felperesnek megfizetni stb. Indokok. Felperes annak igazolására, hogy ő a keresetben jelzett földeket 2 r. alperessel közös feles ha'sználatra vette ki 1. r. alperestől, alpereseket tagadó főesküvel kínálván meg, alperesek azonban a főesküt visszakínálván, a főeskü egészben felperesnek, ellenben annak igazolására, hogy a feles földön termett gabona mennyi volt, felperes alpereseket a visszakinálhatlan főesküvel kínálván meg s 2. r. alperes a főesküt elfogadván, a főeskü e részben 2. r. alperesnek megítélendő volt s a per kimenetelét ezen főeskük le vagy le nem tételétől kellett egyéb bizonyíték hiányában függővé tenni. Ugyanis a mennyiben felperes a főesküt le nem teszi, a kereset jogalapja marad bizonyitatlan, ha pedig alperes le nem teszi a főesküt, az esetben felperesnek a bírói szemle és helyszíni tárgyalás alkalmával támasztott követelése nyer egészben igazolást, ha ellenben alperes leteszi a főesküt, az esetben felperes követelése ily értelemben reducálandó, mindkét esetben azonban, t. i. akár teszi le alperes a főesküt, akár nem, felperes követeléséből le volt számítandó az aratási és cséplési kiadásokon kivül még a rozs vetőmagnak reá eső fele része, ami ötkilós földnél, mint az itt kérdéses rozstábla kitesz 2V2 kilót, miután a perben kifejtettek szerint a rozs vetőmagot teljesen 2. r. alperes adta, illetve felperes azt, hogy ő a rozs vetőmaghoz fele részében hozzájárult volna, mivel sem igazolta ; sat. A budapesti kir. ítélőtábla a következőleg ítélt : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s a felperest keresetével feltétlenül elutasítja ; stb. Indokok. Az elsőrendű alperes tagadásával szemben a felperes meg sem kísérletté bizonyítani, hogy az 1. r. alperes tulajdonához tartozó pe-